Névadó Történet Osztályok Tanárok Tudnivalók Galériák Videók Hivatkozások Alapítvány Szabályzatok Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Kapcsolat
 
 
 
 

Pedagógiai program




1.Az intézmény adatai

1.1.Az iskola működésének törvényi feltétele

Intézmény neve: Kada Mihály Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda

Székhelye, címe: 1103 Budapest X. kerület Kada utca 27-29.

Telefon, fax: 262 0177

Fenntartó: Budapest Kőbányai Önkormányzat

OM azonosító: 034957

1.2.Helyzetelemzés

Az 1980-as évek elejétől jelentősen csökken a tanköteles tanulók száma. Ezzel párhuzamosan a kerület és az iskola körzetének társadalmi rétegződése is megváltozott. Az iskola a városközponttól távol, de Budapest területének mértani középpontjában, családi házas környezetben van. Az iskola körzetéhez tartozik a közeli lakótelep egy része és néhány komfort nélküli ház. Régen jól működő ipari vállalatok voltak a környéken, melyek támogatták az iskolát. Ma már csak egy vállalattal van szoros kapcsolatunk, a Richter Gedeon Gyógyszergyárral, sok dolgozójának gyermeke tanul nálunk. Összefoglalva: az iskola körzete, szociológiai összetétele rendkívül változatos képet mutat.

A körzetes tanulók számának csökkenése iskolánkat sem kerülte el, 1980-tól csökkent a beiratkozott tankötelesek száma is. Ez a csökkenés 1995/96-os tanévben érte el iskolánkban a mélypontot (284 fő). Ezután a fogyás megállt, lassú növekedés indult be, annak ellenére, hogy a tanköteles tanulók száma csökkent. A 2003/04-es tanévben már 22%-kal (65 fővel) több diák jár az iskolánkba, az osztálylétszám átlag elérte a 21,75 főt. A növekedést segítette az a vizsgálat, amelyben a pedagógiai programunk elkészítéséhez felmértük a szülők és a tanulók iskolával szemben támasztott igényeit.

A szülői elvárásoknak megfelelően az informatika, a nyelv, a matematika és a testnevelés területén történtek változások. Informatikával alsó tagozatban szakkörön ismerkedhetnek diákjaink, tanulni ötödik évfolyamban kezdik bontott csoportban. Iskolánkban a tanulók több mint 90%-a az angol nyelv tanulását választja, más nyelv tanulására még szakkör, nyelvtanfolyam szintjén sincs igény. Az angol nyelvet képesség szerinti csoportbontásban tanulják negyedik évfolyamtól. A matematikát hetedik, és nyolcadik évfolyamon tanulhatják emelt óraszámban. A testnevelés tantárgyon belül minden osztályunk úszás oktatásban is részesül. Ezzel elérjük, hogy nyolcadik évfolyam végére mind a négy úszásnemben megbízhatóan és kitartóan tudnak úszni tanulóink, az úszás miatt felszabaduló tornatermi kapacitásra pedig nagy szükségünk van, hiszen az alsósok mellett, az óvodásoknak is jut minimális tornatermi foglalkozás.

Nőtt a bizalom az iskola iránt azért is, mert a gyermekek egész napos nevelése, foglalkoztatása igen sokoldalúan valósult meg. Hagyományos programjainkat tovább bővítettük, a régiek színvonalát emeltük.

A volt diákok szívesen hozzák vissza gyermekeiket is az iskolába.

Tanév

1997/98

1998/99

1999/00

2000/01

2001/02

2002/03

2003/04

Létszám

294

297

302

299

306

329

348

Osztályok száma

14

14

14

14

14

15

16

Átlaglétszám

21

21,21

21,57

21,35

21,85

21,93

21,75

Napközis

160

165

191

211

232

243

286

Az elmúlt évek tanulói létszámának alakulása:

A tanulólétszám növekedése mellett nőtt az átlaglétszám is.

A szülői kéréseknek megfelelően egyre többen igénylik az egész napos nevelést. A napközis tanulók száma folyamatosan emelkedik, az elmúlt négy évben 35%-kal. Ez a szülők megnőtt elfoglaltságának és a minőségi szakmai munkának köszönhető. A szülők szívesen bízzák a napközis nevelőkre gyermekeiket, hiszen nemcsak a házi feladat készül el a napköziben, hanem az esetleges hiányok pótlására is sor kerül, a fennmaradó szabadidőt is hasznosan töltik el a gyerekek.

Szívesen választják a szülők az iskolaotthonos formát, ezért lehetőségeinket maximálisan kihasználva, minden évben két párhuzamos osztály iskolaotthonos formában kezdi meg tanulmányait.

Nevelési program

Küldetésnyilatkozat

Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkező több, mint százéves intézmény. Nem csak a körzetes gyermekek ellátását, hanem jó hírünket fenntartva, a körzeten kívüli gyermekek felvételét is vállaljuk.

Feladatunk, hogy tanulóinknak EU - komform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbtanulást.

Valljuk, hogy minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen személyiség, ezért tiszteletet érdemel, joga van megkapni mindazt, ami a fejlődéséhez szükséges.

Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására.

Hisszük, hogy a gyermekbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakoztatását, személyiségük fejlődését segíti.

Mindezeket jól felkészült, igényes, megújulásra képes, empátiával rendelkező munkatársakkal szeretnénk megvalósítani. Pedagógusaink igényesek szakmai munkájukra és nyitottak az új befogadására.

Jövőkép

A jövőben a következő feladatokat kívánjuk megvalósítani:

- Matematikai orientáció;

- Magas szintű oktatás, ezen belül kiemelt jelentőséggel a tehetséggondozás;

- Differenciálás, felzárkóztatás;

- Új oktatási módszerek kipróbálása, bevezetése;

- A napközi még vonzóbbá tétele a tanulást segítő, a gyerekek érdeklődéséhez igazodó tevékenységekkel;

- Az iskola tárgyi felszereltségének javítása a munkaközösségek tervei alapján (szemléltető eszközök kihasználtságának a fokozása);

- Hagyományok megtartása, fejlesztése.

- Információáramlás javítása;

- Iskolán belüli továbbképzések tantárgycsoportonként, az alsó és felső tagozat egymásra épültségét elemezve, hosszabb távra meghatározott program szerint;

- Az igények felmérése más idegen nyelv tanulására, és igény szerint szakkörök indítása;

- Az iskola és a család kapcsolatának a javítása;

- Erdei iskola programunk továbbfejlesztése;

- Egészségügyi szűrések körének a szélesítése (pl. az egészségnap keretében);

- Testi-lelki egészséges fejlődés biztosítása (a családok és az iskolapszichológus bevonásával);

- Olvasási zavarok leküzdése az eddigi sikeres módszerek segítségével.

2.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

2.1.Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok

"Mindenki tehetséges valamiben."

Pedagógiai alapelvek

Pedagógiai célok

Sikerkritériumok

Pedagógiai feladatok

1.

Az iskola programjának középpontjában a tanulmányi munka áll.

A tanulás - tanítás hatékonyságának növelése.

Pozitív érzelmi (hozzáfordulás) beállítódás alakuljon ki a tanuláshoz, iskolánkhoz a gyerekekben. Váljanak a tanulók nyitottá, érdeklődővé.

Tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Szakmai, pedagógiai eszközrendszer biztosítása.

Minőségbiztosítási rendszer működése.

Feltételrendszer megteremtése, biztosítása, fejlesztése

Mérési-értékelési rendszer kialakítása

2.

Sokoldalú, pozitív személyiségjegyek kialakítása

Alakuljon ki az alkalmazkodó képesség, a megújulási képesség a modern kor elvárásainak sokrétűsége, folyamatos változásához. Váljanak sokoldalúan képzetté, tájékozottá, de ugyanakkor felelősséggel bíró, ezt megfogalmazni tudó személyiséggé. Kommunikációs képességeik legyenek sokoldalúak.

Szociális és környezeti háttér figyelembevétele, a nevelés - oktatás és a szabadidős tevékenység minden területén.

(Neveltségi szint mérés)

A lelki egészség megőrzése.

A környezeti nevelés.

A kommunikáción belül az idegen nyelvi képzés (népszerűség miatt az angol)

Az egyetemes kultúra megismertetése, kapcsolódás Európához.

Pályaorientáció

Közösségi, közéleti tevékenység

3.

Konstruktív együttműködés a szülőkkel, Iskolaszékkel, Diákönkormányzattal

A szülői motívum erősítése.

A partnerek elvárásainak feltárása, elégedettségének mérése, értékelése. A szülői munkaközösség, Iskolaszék, Diákönkormányzat hatékony működése.

Szülőkkel való egyeztetés, együttműködés.

Szabadidős programokba történő bevonás.

4.

Differenciált foglalkozások:

- Tehetséggondozás

- felzárkóztatás

Tehetséggondozás: Kiemelkedő képességű tanulók eredményes részvétele versenyeken.

Felzárkóztatás: A hátrányok enyhítése, a hiányosságok pótlása.

Az érintett tanulók szűrése. Megfelelő szakvélemény. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása. (Órakeret!)

A gyermekvédelem, a szociálisan hátrányban lévők fejlesztő pedagógiai ellátása.

5.

Egészséges életmód, egészségmegőrzés

Az egészség mentális és fizikai megőrzése.

Az egészségvédelem az iskolai élet mindennapjaiba beépülő tevékenység legyen.

A programokhoz kapcsolódó külső segítségek megkeresése, a segítség felhasználása.

Szervezeti keretek megteremtése, a tanulói csoportok képességeinek figyelembevételével. Egészségnevelési és környezetvédelmi attitűd biztosítása.

A testedzés sok formáját gyakorolhatják órai és tömegsport keretben valamint a JET foglalkozásokon.

6.

A szabadidő hasznos eltöltése, hagyományok ápolása

Nemzeti kultúránk felfedeztetése a hon és népismeret keretében.

A hagyományok tisztelete, a kultúrált szabadidő eltöltés módjainak megismerése konkrét tapasztalatszerzés útján.

A közismereti tantárgyak mellett a zenei, gyakorlati, manipulatív, művészeti képzés (fejlesztés) a játék is szerepet kap.

Hagyományok ápolása, értékteremtés, értékkövetés

2.2.A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

2.2.1.Iskolaotthon működése

Intézményünkben öt tanulócsoport működik ebben a formában. (Az iskolaotthonos tanulócsoportok száma a szülők igényeihez és tantermi lehetőségeinkhez igazodik.)

A tárgyi feltételek az "új" épületnek köszönhetően mindenben megfelelnek. A tágas folyosón öltöző szekrények, táskatartók, fogasok biztosítják a tanulók holmijának elhelyezését. Az itt elhelyezett kanapék a kisebbek napközbeni pihenésére biztosít lehetőséget. Csengőszó ebben az épületrészben nem zavarja a rendhagyó napirendet.

A tantermekben egy személyes tanulóasztaloknál dolgozhatnak a gyerekek. Könyveiket, füzeteiket, írószereiket a tanulóasztalok fiókjában tárolhatják. A felszerelések elhelyezésében nagy segítséget nyújt a terem végében lévő beépített szekrénysor.

A szabadidő eltöltését segíti a játszósarok kiépítése. (szőnyeggel)

Minden osztályban két tanító dolgozik, heti váltásban, tantárgy-csoportosításban.

A váltás a déli órákban történik.

2.2.1.1. Iskolaotthonos osztályok napirendje

8.00 - 8.15önálló munka

8.15 - 8.30reggeli

8.35 - 11.00 délelőtti tanítási órák

11.00 -12.00szabadidő (udvari vagy tantermi foglalkozás)

egyéni korrepetálások- két tanító együtt

12.00 - 12.30Ebéd - két tanító együtt

12.30 - 13.15fogmosás, aktív pihenés

13.15 - 13.30önálló munka

13.30 - 15.00délutáni tanítási órák

15.00-16.00uzsonna, szabadidő (udvari vagy tantermi foglalkozás)

16.00-17.00ügyelet

A napirend egy megosztott napi terhelést nyújt a gyerekek számára. Hétközben írásbeli házi feladat nincs, az önálló feladat megoldásra naponta kétszer (az önálló munka) kerül sor.

Az egész héten végzett iskolai munkát (felszerelést) pénteken viszik haza a gyerekek.

A szülők körében az iskolaotthonos oktatási forma hosszú idő óta nagyon népszerű.

2.2.2.A napközi működése

A napközibe mindenki jelentkezhet az előző tanév május közepéig az iskola által kiosztott jelentkezési lapon.

A napközi az iskola szerves része, és ennek megfelelően hasonló jelentőséggel bír. Itt teremtjük meg azokat a körülményeket a gyermekek számára, ahol alaposan felkészülhetnek a tanítási órákra, szabadidejüket változatos programokkal tölthetik el, otthon érezhetik magukat.

2.2.3.A tanulószoba működése

A tanulószobai foglalkozások lehetőséget biztosítanak a házi feladatok elkészítésére, az órán szerzett ismeretek megtanulására, felzárkóztatásra.

A tanulószobára mindenki jelentkezhet az előző tanév május közepéig az iskola által kiosztott jelentkezési lapon.

A tanulószoba felső tagozatban működik, szaktanárok vezetésével. A tanítás után a tanulók ügyeleten töltik a szabadidejüket, fél háromtól négyig a szaktanárok segítségével felkészülnek a következő napra.

2.2.4.Csoportbontások

A felső tagozaton két tárgyból van csoportbontás:

- Angol nyelvből a tanulók teljesítménye szerint

- Technika-informatika tárgyból a biztonságos, balesetmenetes munkavégzés, illetve a számítógépterem befogadó képessége teszi szükségessé.

- Szaktárgyanként, ha szükséges, nívócsoportokat alakítunk ki.

2.2.5.Erdei iskola

Alternatív lehetőségként a kötelező anyag kiegészítéseként erdei iskolát szervezünk amennyiben a szülők igénylik és a felmerülő költségeket pályázatokkal, alapítványi támogatással, vagy egyéb más módon biztosítani tudjuk.

Iskolánk régi hagyománya az ERDEI ISKOLA szervezése. Külön kidolgozott programmal dolgozik, mely kiegészíti a tanév során megszerzett ismereteket gyakorlati tapasztalatokkal. A program megvalósítása projekt módszerrel történik.

Az erdei iskolákban a felsős évfolyamokon TEREPGYAKORLATI MÉRÉSEKET végeznek a gyerekek.

Minden erdei iskola valamilyen produktummal (napló, beszámoló, gyűjtemény) zárul.

3.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Általános törekvésünk:- a személyiség sokoldalú fejlesztése;

- az önállóság, öntevékenység kialakítása;

- a reális önértékelés, önelfogadás;

- az önművelés igényének a felkeltése;

- az együttműködési készség fejlesztése.

A megvalósítás formái:- szakkörök, differenciált foglalkozások;

- a diákönkormányzat szerepének a növelése, kezdeményezéseinek támogatása;

- osztályfőnöki órák témája;

- kutatómunkák, pályázatok kiírása;

- közös célmeghatározások.

szülői értekezletek

szülői fórumok előre megtervezett témában

4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

- Feladatunk a szemléletalakítás:

- humanizmusra nevelés;

- nyitottság, tolerancia;

- egymás segítése, az együttműködés képességének a kialakítása;

- tehetséggondozás;

- műveltségbeli hátrányok leküzdése;

- társadalmi beilleszkedés segítése;

- egészséges életmód kialakítása;

- a természet szeretetének, védelmének kialakítása;

- céltudatosság, eredményesség, kitartás.

Módszerek:

- egymás segítése, testvérosztályok;

- kapcsolat más iskolák diákjaival;

- csoportmunka;

- szakkör;

- napközi keretében színházlátogatások;

- szokásrend kialakítása a napköziben;

- sport, kirándulás;

- erdei iskolák, táborok, osztálykirándulások során célirányos tevékenykedtetés;

- részvétel a környezetvédelmi akciókban;

- javítás lehetőségeinek a keresése.

Projekt módszerrel kívánunk megvalósítani több iskolai programot:

- egy hetes projektTudomány nap

Egészségnap

Sport nap

Nemzeti ünnep

- egy hónapos projekttél ünnepkörének a feldolgozása

Iskolánk több mint 100 éves, így gazdag hagyományokkal rendelkezik. Az igények változásával változik ez a hagyományrendszer, amelyet az iskola éves programja tartalmaz részletesen. A pedagógiai programban csak a felsorolására vállalkozunk:

Folyamatos rendezvények:

- szaktárgyi versenyek
- tanulói ügyelet
- ünnepélyek

- SULIBULIK.

Ősz:- elsősök ünnepélyes fogadása Kadás iskolaköpennyel
- tanévnyitó "paprikás krumpli buli"
- tanulmányi kirándulás

Tél:- a diákönkormányzat napja
- Mikulás
- osztálykarácsonyok, iskolai karácsony
- szülők bálja
- sí tábor
- farsang.

Tavasz:- Föld napja
- egészségnap

- Sportnap
- Kada-napok
- gyermeknap
- erdei iskola.

Nyár:- ballagás
- táborok (kézműves tábor, vándor tábor).

A tanulók iránt támasztott követelmények

A " KADA TÖRVÉNYKÖNYV" részletesen tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, itt csak a legfontosabbakra térünk ki.

A diákok elsőszámú feladata a tanulás. Igen fontos, hogy ezt a tevékenységet minél pontosabban, igényesebben, önállóbban, eredményesebben végezzék. Tartsák be az emberi együttélés legfontosabb szabályait, magatartásukban, szorgalmukban és viselkedéskultúrájukban legyenek példamutatóak. Becsüljék, tiszteljék egymást, a felnőttekkel szemben legyenek udvariasak. Kulturált magatartásukat jellemezze a szép magyar beszéd, társas kapcsolataik durvaságtól mentesek legyenek. Ügyeljenek környezetük rendjére, tisztaságára, tartsák be az étkezés, tisztálkodás higiéniai előírásait. Vigyázzanak az iskola épületének és felszerelésének állagára, tisztaságára. Ezen szabályok váljanak meggyőződésükké, igényük legyen ez a fajta magatartás.

Ahhoz, hogy a napközi funkciójának legmegfelelőbben működjön, fontos, hogy néhány alapszabállyal rendelkezzen:

- A napközis nevelők és az osztálytanítók illetve a szaktanárok működjenek együtt, tartsanak állandó kapcsolatot a gyermekek fejlődése érdekében.

- A napközi rendelkezzen speciális házirenddel, melyet a nevelő igyekezzen következetesen betartani és betartatni.

- A tanulmányi munka megtervezésekor szoktassa a tanulókat minél nagyobb önállóságra és igényességre.

- Ismertesse meg a tanulókkal a célszerű tanulási technikákat.

- Alakítsa ki az önművelődés igényét, az önálló ismeretszerzés képességét.

A nevelőtestület felé támasztott követelmények

- A tanárok legyenek jártasak a szaktárgyuk legújabb ismereteiben, illetve legyenek tájékozottak a tudományokban, a művészetekben és a pedagógiában.

- Szeressék tanítványaikat, minél több információt, értéket közvetítsenek feléjük.

- A tantestületnek legyen egységes követelményrendszere, melyet mindenki csak felül teljesíthet.

- Munkájukban legyenek pontosak, igényesek.

- Nevelőmunkájukat hassa át a türelem, tolerancia, humanizmus.

- Igyekezzenek aktív kapcsolatot kialakítani a szülőkkel.

Elvárások a szülőkkel szemben

- A közoktatási törvényben leírt jogaikkal és kötelességeikkel legyenek tisztában.

-Ismerjék az iskola pedagógiai programját, ismerjék a házirendet.

Ennek érdekében minden tanév elején az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket az aktuális jogszabályi változásokról. Az elsős szülők már a beiratkozás előtt megismerik az iskola pedagógiai programját. Az iskola működésével kapcsolatos dokumentumok (pedagógiai program, házirend, munkaterv, stb...) a könyvtáron kívül az iskolaszék elnökénél is hozzáférhetőek.

- Az iskolaszék és az SZMK összejövetelein képviseljék a tanulók érdekeit.

- Számítunk közreműködésükre az iskolás korosztályra újonnan leselkedő veszélyeztetettségi tényezők kiszűrésében, ezek megelőzésében.

- Legyenek nyíltak és aktívak a tanárokkal, tanítókkal való kapcsolatukban.

- Folyamatosan kísérje figyelemmel gyermeke iskolai előmenetelét, tevékenységét.

- Biztosítsa gyermeke számára az iskola által kért legalapvetőbb taneszközöket.

- Az eredményes együttműködés érdekében arra bíztatjuk a szülőket, hogy minden szülői értekezleten, fogadóórán, nyílt órán aktívan vegyenek részt.

- Szeretnénk bevonni Őket a szabadidős tevékenységek szervezésébe, lebonyolításába.

-Számítunk hagyományos rendezvényeinken való részvételükre.

4.1. Az iskolai tevékenységrendszer

a.) Iskolai szervezésű elfoglaltságok

 

Fakultációk 

Szakkörök:biológia

kémia

história

kis matematikus

matematika

számítástechnika

kézműves

Énekkaralsós

felsős

Néptánc

Zenekar

Sakk

Kardvívás

Ezen szolgáltatások igénybevételének egyetlen feltétele a magatartás, az írott és íratlan szabályok tiszteletben tartása, a rendeltetésszerű használat, aktív és rendszeres részvétel.

DSE - futball

- turisztika

- játékos gyerektorna

- aerobik

- kosárlabda

- röplabda

- lövészet

- vívás

- floorball

- zenés torna

A tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket úgy kívánjuk megteremteni, hogy az intézményben régóta jól működő DSE is szerepet vállal ebből egy, az iskolával kötött megállapodás alapján.Ezen szolgáltatások igénybevételének feltétele a magatartás, az írott és íratlan szabályok tiszteletben tartása, a rendeltetésszerű használat.

Korrepetálások

Ezeken a foglalkozásokon elsősorban azoknak a tanulóknak ajánljuk a részvételt, akik az adott tárgyból gyengén állnak, mindenki más önként vehet részt.

b.) Iskolán kívüli elfoglaltságok

 

Zenetanulás- szolfézs(a Kőbányai Zeneiskola a mi iskolánkban is oktat)

- hangszeres

Sport- vízilabda

- úszás

- labdajátékok

c.) Az iskolai közösségi- szervezeti felépítése

 

- osztályok (szempont nélküli bontásban, véletlenszerűen)

- csoportok (évfolyamonként képesség szerinti bontásban)

- napközis csoportok (lehetőség szerint homogén összetételű vagy évfolyam szerinti bontásban)

- szakkörök (érdeklődési körök szerinti csoportban min. 8 fő jelentkezése esetén)

- diáksport egyesület (sportág szerinti bontásban)

Az iskola gyermekközösségei a diákönkormányzatban képviseltetik magukat, melynek gyermek és felnőtt vezetőit ők választják meg kétévente, vagy szükség szerint. A diákönkormányzat működését a DÖK által elfogadott munkaterv és szervezeti szabályzat határozza meg.

5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Helyzetelemzés

- A tanulóra vonatkozó problémák, okok feltárása, elemzése speciális szakemberek segítségével

- A tanuló személyiségének a megismerése

- A meglévő pozitív tulajdonságok felismerése, amelyre támaszkodni lehet.

- Azon feladatok, tevékenységek összegyűjtése, amellyel a tanuló leköthető.

- Figyelemmel kell kísérni a gyermek érzelmi életét, társas kapcsolatait az iskolában és a családban.

- Nyomon követjük ezen tanulók arányát az iskolai létszámhoz képest.

Beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekekkel való foglalkozás

- Szoros kapcsolattartás a szomszédos óvodákkal (problémák feltérképezése az óvoda-, iskolapszichológuson keresztül);

- Első osztályosok diagnosztizálása, az iskolapszichológus és a fejlesztőpedagógus segítségével fejlesztési feladatok megtervezése;

- A beilleszkedési nehézségek hátterének feltárása (egyéni beszélgetések, együttműködés a Nevelési Tanácsadó szakemberével, team megbeszélés pszichológusok bevonásával, családlátogatás)

- Oldott légkör teremtése;

- Iskolaotthon, napközi családias, nyugodt napirendje;

- Egyéni bánásmód;

- Egyéni fejlesztés (szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztési terv segítségével)

- Délutáni szabadidős programok biztosítása;

- Sikerélményt nyújtó tevékenység biztosítása;

- Tehetséges gyerekek szakkörbe, egyesületbe irányítása;

- A problémákat kiváltó okok enyhítése, megszüntetése érdekében együttműködés a családdal, az iskolapszichológussal, a nevelési tanácsadó és a Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával, Egészségügyi Szolgálat segítségével.

- Állandó ellenőrzés, szükség szerinti módosítási lehetőség.

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Feladatunk minden tanuló számára:

-biztosítani az alapkészségek elsajátítását, melyek szükségesek a további ismeretszerzéshez;

-az információkezelés módszereinek a bemutatása;

-szilárd alapokat nyújtani a szakmai képzéshez, segítséget nyújtani ahhoz, hogy az általános iskolai tanulmányok befejezése után mindenki képességeinek megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek közül választani;

-felkelteni az ismeretszerzési vágyat;

-tiszteletet ébreszteni az emberi, tárgyi, művészeti, erkölcsi értékek iránt.

Módszerek:- rendszeresen szervezett foglalkozások

- egyéni foglalkozások

- csoportbontások

- iskolai, kerületi programok

- múzeum és színházlátogatás

- versenyek (házi, kerületi)

A tehetséggondozás főbb területei:

- Házi szaktárgyi versenyek

- Kerületi szaktárgyi versenyek

- Pályázatok, ezekre való felkészítés

- Újságszerkesztés

- Szakkörök

- Kada DSE

- Tehetséges gyerekek egyesületbe irányítása

- Kada-napok - művészeti nevelés
- tánc, színpadi produkciók
- felkészülés a nemzeti és családi ünnepekre

- Könyvtárhasználat

- Szaktárgyi napok

- Múzeum, színházlátogatás

- Természettudományokhoz kapcsolódó kirándulások

- Egészségnap

- Polgárvédelmi vetélkedők, lövészet

- Részvétel kerületi sportversenyeken

- Darazsak kosárlabda csapatába irányítjuk a tehetséges sportolókat

- Egyéb kerületi vagy főváros által meghirdetett rendezvények

- Teljesítmény motiválása (Alapítványi keretből)

7. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

7.1.Helyzetkép, helyzetelemzés

-A tanulók általános és speciális gyermekvédelmi helyzete, problémái

-Tanulóink nagyobb része lakótelepi lakásban, kisebb része kertes házban lakik

-Speciális problématípus:
Hátrányos helyzetet okoz: - munkanélküliség
- más kerületből bejárás
- alacsony jövedelmi szint
- egyedülálló szülő gyermeke
- elszegényedés
Veszélyeztetettség okai:- környezeti ok:
- család szerkezete
- anyagi ok
- személyiségi ok
- gyermeket érintő egészségügyi ok
(allergia, gyógyszerérzékenység,
hallási probléma)
- magatartási és tanulási nehézségek
- etnikum, művelődési hátrány (V vagy H)
- halmozott problémák

-A tanulók gyermekvédelmi helyzetének évenkénti felmérése (szempontok lásd melléklet)

7.2.Az iskolai gyermekvédelmi munka feltételei, szervezeti és munkaformái

-Az intézményvezetés kiemelt szakmai figyelmet fordít a gyermekvédelemmel összefüggő feladat ellátására (feltételek biztosítása, szervezés, ellenőrzés, értékelés)

Feltételek biztosítása:

-Osztályfőnökök szerepe (probléma felismerése, jelzése, kezelése, egyeztetés, segítés lehetőségei)

-Félállású gyermekvédelmi felelős (együttműködve osztályfőnökökkel, szakemberekkel)

-Egyéb speciális szakember-ellátottság:
- fejlesztő pedagógus
- iskolapszichológus
- logopédus

-Dologi, tárgyi feltételek

-Felkészültség, továbbképzés

Szervezett információáramlás, belső együttműködés; rendszeres, - folyamatos

-meghatározott időközönként egyeztetés (félév: osztályfőnökök + gyermekvédelmi felelős)

-esetmegbeszélésekalkalmanként

-team megbeszélések

-osztályfőnöki munkaközösségi megbeszélések

7.3.Az iskolai gyermek-, és ifjúságvédelem törvényességi - szakmai elvárásainak, megfelelő feladatok, tevékenységi formák, módszerek:

 

Általános gyermekvédelem:

Problémamegelőzés - elsődleges prevenció

Speciális gyermekvédelem:

Problémaészlelés - felismerés

Probléma- ok feltárás

- típus-meghatározás

Problémakezelés

Elsősorban pedagógiai, speciálpedagógiai eszközökkel

- Iskolán belüli lehetőségekkel, kompetenciákkal történik

- Szükség szerint:

- kezdeményezés

- jelzés Gyermekjóléti Szolgálat felé

-együttműködés külső, segítő intézményekkel, szakemberekkel

-szolgálattal

-hivatalokkal, hatósággal

Általános gyermekvédelmi feladataink iskolánk valamennyi tanulója érdekében:

-személyiség fejlesztése; közösség fejlesztése (lásd 3., 4. fejezet)

-egészséges és biztonságos feltételek megteremtése, iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés

-tanulói jogok érvényesítése (lásd 4. fejezet)

-szülők szemléletformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása

-együttműködés az általános, gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel (lásd 13. fejezet)

Speciális gyermekvédelmi feladatok:

-Az általánostól eltérő helyzetű és szükségletű tanulók gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerű kiszűrése, feltárása.

-Az általánostól eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott, speciális kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése.

-A problémával küszködő tanulók szüleivel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása (megnyerésük külső segítő intézmények, szolgáltatások, támogatások igénybevételére)

-Speciális szakemberek széleskörű bevonása, foglalkoztatása (orvos, védőnő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, családgondozók, stb.)

-gyüttműködés külső segítő intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekek Átmeneti Otthona, Egészségügyi Szolgáltató, Vöröskereszt, Rendőrség...)

Módszerek:

A feltárás - kiszűrés preferált, pedagógiai módszere:

-Együttes konzultáció: családos megbeszélés

-A többi évfolyamon célzott családlátogatás

A gyermekvédelmi problémák, esetek kezelésének iskolai lehetőségei, pedagógiai módszerei, eljárásai:

-Speciális beavatkozás, fejlesztés

-Pótló, korrigáló nevelés

-Iskolaotthonos szervezeti forma (H és V + egyéb problémás helyzetű gyermek fejlesztése)

-Súlyosabb gyermekvédelmi esetek kezelése: pedagógiai jellegű esetelemzés, cselekvési terv készítése, gondozás, rendszeres esetkonzultáció az érintettek bevonásával (fejlesztőpedagógus)

-Fejlesztést, tanulást, pályaválasztást segítő tevékenységek, foglalkozások
Törekszünk, hogy ezen tanulók részt vegyenek az iskola és esetleg külső intézmény által nekik szervezett, felkínált programokban (lásd 6., 8. fejezet)

-Magatartási, beilleszkedési nehézségek kezelése (lásd 5. fejezet)

-Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók gondozása: a különböző tehetséggondozó területekre, tevékenységi formákba való bekapcsolódásuk elősegítése, biztosítása (lásd 6. fejezet)

-A szabadidő hasznos eltöltésének, a tanulmányi előmenetel és a hiányzások fokozott figyelemmel kísérése.

-A probléma típusának megfelelő célzott egyéni bánásmód alkalmazása; érzelmi - bizalmi kapcsolat erősítése, mintaadó, bizalmi személy kiválasztása.

-Célzottan, egyénre szabott foglalkozás, beszélgetés, értő figyelem.

-Speciális szakemberrel (iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus, szabadidő szervező pedagógus) történő szervezett, egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozások.

-A gyermekvédelmi problémával küzdő tanulók szüleivel speciális pedagógiai bánásmód:

-fokozott ráfigyelés

-támogatás

-nevelői tanácsadás

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program


"Ha egyenlő tanulási lehetőségeket
akarunk biztosítani a tanulóink számára,
akkor különbözőképpen kell tanítanunk"

(Hansen 1994.)

A tanulási kudarcnak kitett tanulók potenciálisan lehetnek azok a gyermekek, akik valamilyen okból speciális gyermekvédelmi törődésre, bánásmódra szorulnak (általánostól eltérő helyzetű és szükségletű tanulók). Az adott gyermek valamilyen típusú problémája mindenképpen kihat a tanuló személyiségállapotára, ez pedig befolyásolja a tanuláshoz való beállítódását, motivációját, teljesítőképességét.

Az oktatási törvény a következő elvárásokat fogalmazza meg a tanítók, tanárok felé:

-A minimális elvárás mindazoktól, akik pedagógus munkakörben dolgoznak, hogy felismerjék, ha egy gyermeknek, tanulónak különleges ellátásra, speciális gondozásra van szüksége.

-Az első lépés a felismerés, a gyermek, a tanuló vizsgálata és ennek megfelelően annak megállapítása, hogy milyen különleges eszközökkel lehet csökkenteni, esetleg teljes egészében megszüntetni azokat az akadályokat, amelyek útjában állnak a fejlődésnek, tanulásnak.

A tanulási kudarcok megelőzésének és kiküszöbölésének az érdekében továbbképzési programunkban ez a terület kiemelt szerepet kap.

Tanítóink a következő továbbképzésekre jártak ennek érdekében:

- A kommunikáció zavarai, valamint a tanulói veszélyeztetettség problémaköre1 fő

- Meixner olvasástanítási módszer4 fő

- Gyermek és ifjúságvédelem specializáció1 fő

- Sindelar - Zsoldos program1 fő

(nyelv és beszédfejlesztés)

- Montessori1 fő

- Szorobán6 fő

Azok a tanulók, akik valamilyen okból lassabban fejlődnek, lemaradnak a tanulásban, teljesítményeikben nehézséggel küzdenek, egyéni bánásmóddal fejleszthetőek.

A kétszer bukott tanulók részére a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük, és biztosítjuk az általuk javasoltegyéni foglalkozások lehetőségét.

A differenciált felzárkóztatás lépései:

1.A kudarc okainak a feltárása.

2.Az egyénre szóló segítés kidolgozása és megvalósítása.

3.Az optimális körülmények biztosítása.

A tanulási kudarc megelőzésének lehetőségei:

- Képességek szerinti csoportba sorolás

- Minimumkövetelmények optimális meghatározása.

- Tanulás tanítása

Tanulási kudarc esetén a lehetséges lépések:

Tevékenység

Felelős

Korrepetálás

Tanító, szaktanár

Hiányokat pótló speciális feladat

Tanító, szaktanár

Egyéni motiváció

Tanító, szaktanár

Fejlesztő foglalkozás

Logopédus, pszichológus, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus

Egyéni foglalkozás fejlesztési terv alapján

Tanító, szaktanár

Átmenet biztosítása alsó és felső tagozat között

Tanító, szaktanár

Osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Speciális foglalkozások

Logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus

Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat megkeresése

Tanító, szaktanár

Részképességi zavarok felismerése, szakorvosi vizsgálata

Tanító, szaktanár, pszichológus

Mikrobeavatkozás megvalósítási stratégiája

Célterület

Módszer

Eszköz

Tantárgyi tudás

Korrepetálás

Testrész, testvázlat rendezése (Rosta Katalin, Hüvelykujjam, Ez volnék én, Lexi)

Kognitív képességek javítása (pl. figyelem, emlékezet, gondolkodás)

Felzárkóztatás

Testi tájékozódásfejlesztése (Nagyné R. I. Téri tájékozódás)

Nyelvi képességek

Korrepetálás

Nyelvi- és beszédfejlesztő programok (GMP-teszt és diagnosztika, Gósy M. könyvei, Mondd ki sorozat, Betűsuli, Böngésző, stb.)

Motoros és orientációs képességek

Korrekció

Kognitív fejlesztő programok (Pszichomotoros fejlesztés I. II. III., Tudod-e?)

Szociális képességek

Speciális fejlesztés

Extraintellektuális teljesítmények (közvetve: kíváncsiság, erőforrások, feladattudat, akarat, érdeklődés)

Pedagógiai rehabilitáció Pedagógiai terápia

Sindelar

Játék, báb. mese, mozgás, dráma, zene, művészeti terápiák

Mikrobeavatkozás modellje

IDŐ

SZAKEMBER

TEVÉKENYSÉG

TARTALOM

Tanítás-tanulás folyamatában (osztálykeretben)

Osztálytanító

Egyéni differenciálás nívócsoport, mikrocsoport

Új módszerek

Eltérő haladási tempó, eltérő tananyag

Tanítás-tanulás időben, de osztálykereten kívül készségtárgy tanítási idejében vagy az érintett tárgy tanítási idejében

Fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus

Fejlesztés Rehabilitáció

Egyéni szükségletekhez illeszkedő fejlesztő programok

Tanítási időn kívül többletidőben

Osztálytanító, szaktárgytanító

Pótlás, felzárkóztatás, korrepetálás, kompenzálás, korrekció

Tananyag ismétlés, újratanítás hagyományos pedagógiai eszközökkel

Tanítási időn kívül többletidőben

Fejlesztőpedagógus

Fejlesztés, rehabilitáció, pedagógiai terápia

Speciális célterület, speciális eszköz, speciális módszer

9.Szociális, művelődési hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Helyzetfeltárás

Probléma felismerése, észlelése iskolán belüli lehetőségekkel; speciális pedagógiai módszerekkel.

Helyzetelemzés

-A hátrányos helyzetű tanulók típusainak kiszűrése:

~anyagi - szociális hátrány

~művelődési hátrány

~anyagi és művelődési hátrány együttes megjelenése

Szociális hátrány

Családi eredetű

Nemzeti, kisebbségi hovatartozás

Környezet

- Szociális helyzet

- Nevelési módszer

- Szülői magatartás

- Anyagi helyzet

- Eltérő kultúra

- Nyelvi nehézségek

- Ingerszegény környezet

- Kortársak

Az adott tanulók családi, és tágabb környezetének alaposabb ismeretében annak mérlegelése, hogy veszélyeztetés még nem áll fenn. (A hátrányok tartós fennállása és/vagy halmozódása már veszélyeztetést okoz.)

Területei:

- anyagi hátrányok enyhítése:
-iskolán kívüli támogatási formák: kezdeményezés az önkormányzat felé (Családsegítő Szolgálat, Népjóléti Iroda, Vöröskereszt)
-pályázati források: (a megszokottól eltérő oktatási forma iskolán kívüli megvalósítása, táborozás, múzeumi foglalkozások)
-iskolán belüli támogatási lehetőségek
-étkezési hozzájárulás

Művelődési - tanulási hátrány enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek, módszerek:

Tanórán:

-csoportfoglalkozás

-differenciálás

-egyéni foglalkozás

-szemléltető eszközök

-osztályfőnöki órák célzott témái

Tanórán kívül:

-egyéni képességhez igazodó tanulás korrepetálás, pótló nevelést célzó foglalkozás

-iskolaotthonban

-napközi

-tanulószoba

-reggeli ügyelet biztosítása igény szerint

-továbbtanulás - pályaválasztás segítése

-tehetséggondozás (lásd 6. fejezet)

~rendszeresen szervezett foglalkozások.
múzeumlátogatás
könyvtári foglalkozások
kulturális foglalkozások
versenyek

Kapcsolat a szülővel:

- A hátrányos helyzetű tanulók szüleivel a megfelelő kapcsolat kiépítése; ápolása a probléma enyhítése illetve megoldása érdekében.

- Tájékoztatás, segítő útmutatás a szociális támogatásokról, az igénybevétel módjáról.

- Bevonás a tanulás folyamatába.

10.A iskola szülő együttműködésének formái

a.) Szülőkkel

Mivel a gyermekek nevelésének hatékonyságát nagymértékben segíti a szülőkkel való együttműködés, ezért célunk a szülőkkel nevelési elképzeléseinket megismertetni, és ebbe a munkába bevonni.

A szülőkkel kialakított kapcsolattartás formái: szülői értekezletek

fogadóórák

üzenő füzet

családlátogatás

napi kapcsolat (iskolaotthon, napközi)

A szülői érdekérvényesítés szerve a Szülői Munkaközösség. Tagjait az osztályközösségek saját hagyományaik szerint választják, az elnök képviseli az osztály érdekeit az évente min. háromszor megrendezésre kerülő ülésen, ahol megvitatjuk az iskola életében felmerülő kérdéseket. Az SZMK elnökei részt vehetnek az iskolaszék nyilvános megbeszélésein.

Tovább szélesítjük a kapcsolatokat hagyományosnak nem nevezhető formákkal:

Szülők bálja

Nyílt nap minden évfolyamon

Közös ünnepségek

Közös sportprogramok (az iskolán belül és kívül)

A szülők segítségére támaszkodunk:

- Az osztályok rendezvényinek szervezésében

- Osztálykirándulások kísérésében

- Tárgyi feltételek javításában

- Külső kapcsolatrendszer kiépítésében, működtetésében.

Tájékoztatjuk a szülőket:

- Az iskola nevelési programjáról

- A választható tanítási órákról, szakkörökről, korrepetálásokról

- A tanév programjáról

- Gyermekük fejlődéséről

- Tankönyvekről, segédletekről (Előző tanév május 31-ig )

- Felszerelésről (ünneplő ruha, testnevelés felszerelés, úszás felszerelés - házirend tartalmazza)

b.) Az iskolaszékkel

Az iskolaszék közreműködik:

- A pedagógiai program megvalósításában

- Véleményezik a hatáskörükbe tartozó dokumentumokat

- Biztosítják az információáramlást a szülők között

c.) Az "Összefogva az iskoláért"Alapítvány Kuratóriumával

 

Alapítványunk 1991 óta működik.

Céljai között szerepel az iskolai oktató-nevelő munka színvonalának az emelése. Az alapítvány tevékenységét a kuratórium ellenőrzi.

11.Kapcsolat és együttműködés a kerület más intézményeivel

a.) Óvodákkal

 - Célunk az átmenet megkönnyítése, ennek érdekében megszervezzük:

- a kölcsönös bemutató órákat ill. foglalkozásokat;

- a nyílt napot az iskolába jövő gyerekek számára;

- az alsós nevelők részvételét az óvodai nyílt napokon, bemutatókon;

- a közös szakmai továbbképzéseket (Iskolánk tanítói megismerik az óvodában használt speciális programokat, az óvoda pedagógusai tanulmányozzák a mi olvasástanítási módszereinket.);

- a részvételt a nagycsoportos szülői értekezleten.

 

b.) Közművelődési intézményekkel

 

Petőfi Sándor Művelődési Ház

Pataky István Művelődési Központ

KÖSZI

Szabó Ervin Könyvtár

Ezen intézmények szolgáltatásait igénybe vesszük nevelőmunkánkban, rendezvényeit, színházi előadásait beépítjük az éves programunkba.

c.) Szakszolgálatokkal

 

FPI

KPK

Nevelési Tanácsadó

Családsegítő Központ

Pályaválasztási Tanácsadó

Kerületi Vöröskereszt

Kerületi Sporthivatal

12.Egészségnevelés

12.1.Jogszabályi háttér

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségnevelési ágazat számára.

1.a 2003. évi LIX. tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek.

2.a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet

3.a 96/2000 (XII.11.) országgyűlési határozattal kiadott "Nemzeti Stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására"

4.a 1036/2003. sz. (IV.12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. Rövid és középtávú céljainak végrajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról.

5.a 45/2003. sz. (IV.16.) Ogy. hat., az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról

6.a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

7.az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. , 38. § (1) és (2) bek.

8.az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete

9.a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet

10.a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

12.2.Jövőkép hosszú távú céljaink elméleti háttere

Egészségfejlesztő iskola

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet , a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését, és az eredményes tanulást.

Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá - vagy éppen hogyan hátráltathatja - az egészség fejlesztését és a tanulást.

Egészség

Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedés az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt.

Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza.

Egészségfejlesztés

Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.

Egészségnevelés

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

Miért az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere?

Az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

12.3.Egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás

A hagyományos egészségnevelési elképzelés a nagyobb hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információ átadásának, bemutatásának eszközéhez.

Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik.

Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran csak alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások:

-munkavédelmi előadás (pedagógusoknak, diákoknak),

-balesetvédelmi oktatás (pedagógusoknak, diákoknak),

-tanórai foglalkozások során oktató, nevelő tevékenységben folyamatosan,

-Egészség Napon szervezett előadások,

-a különböző alkalmi kiadványok.

Rizikócsoportos megközelítés

A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához.

A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálataink rendszere, a szervezett speciális tanácsadás:

-iskolaorvos ,iskolavédőnő által végzett szűrések (látás, hallás, vérnyomás),

-ortopédiai szűrések (lúdtalp, gerincferdülés),

-állóképesség mérés (testnevelés órán),

-pályaalkalmassági vizsgálat,

-fogorvosi szűrés,

-drog-prevenció (osztályfőnöki órán),

-iskolapszichológus 1. osztályosok szűrése,

-logopédus 1. osztályosok szűrése,

-tanulási és/vagy magatartási problémával küzdő gyermekek nevelési tanácsadóba irányítása.

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

Az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére.

Ilyenek például (a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoport-foglalkozások) amelyek iskolapszichológust kívánnak, melyek megszervezhetőek:

-felső tagozaton délutáni csoportfoglalkozáson,

-osztályfőnöki órák keretében,

-tánc és dráma modulban.

Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben éljenek, nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre.

Kortárs hatások az egészségfejlesztésben

A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással van.

Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik:

-iskolai Egészségnap programjaink.

12.4. Gyakorlati megfontolások

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho-szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Ennek a feladatnak az egyes lehetséges elemeit mutatjuk be a következőkben.

Egészségfejlesztési stratégia tervezése

Bármilyen szakmapolitikai stratégiáról legyen szó, fontos, hogy megvizsgáljuk ennek viszonyát a jogszabályi környezethez, a nemzeti szintű szabályozáshoz (lsd.: Jogszabályi háttér).

Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése

A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti.

A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.

A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Szülők (család)

A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktiv részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.

Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezet (ek)

Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is.

Iskolaorvos, háziorvos védőnő

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdésével) összhangban:

-A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció).

- tanulók elsősegélyben való részesítése.

-Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában, az iskola vezetésével egyeztetve

-Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban, egészségnevelésben való részvétel.

-A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést.

Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:

-az életmód és a betegségek összefüggései,

-az iskola tanulóinak egészségi állapota,

-a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában,

-környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben,

-az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

Iskolapszichológus

A lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások, csoportfoglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését.

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más
egészségügyi intézmények, szervezetek

Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézményektől kérhetünk segítséget.

Rendvédelmi szervek

A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani iskolánknak:

-alkalmi előadások pedagógusoknak,

-KRESZ oktatásban segítség, kerékpáros vizsga lehetőség.

12.5.Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás

szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

- önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,

- az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, testedzés,

- az értékek ismerete,

- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,

- az egészséges táplálkozás témái,

- a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat,

- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

- a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,

- a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció,

- a tanulás és a tanulás technikák,

- az idővel való gazdálkodás szerepe,

- a rizikóvállalás és határai,

- a szenvedélybetegségek elkerülése,

- a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat),

- a tanulási környezet alakítása,

- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége,

- a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés),

-testi higiénia

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével:

-az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetése,

-tájékozódik az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról,

-az osztálytermek berendezése során törekszünk az egészségügyi szempontok figyelembe vételére is (tartásjavító székek, virágosítás, esztétikus díszítés

-munka- és balesetvédelmi szempontok érvényesítése,

-az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtunk változatosságot (szem, gerinc),

-A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről
(iskolaotthonban délelőtt és délután is szabadidő,
napköziben napi legalább 1 óra szabadban töltött játékidő
testnevelés, úszás, néptánc, tánc és dráma, JET),

-egyéni és közösségi higiéné fontossága (cserecipő, fogmosás, tornaruha használata),

-udvari környezet kialakítása (tuja ültetési program, füvesítés, fa játékok, szaletli),

-kultúrált és egészséges étkezés (iskolatej akció, ebédlő berendezése és tisztasága, kézmosás és szalvéta használata, HACCP rendszer működtetése),

-kerékpár tároló üzemeltetése

-pedagógusok számára kialakított kultúrált munkakörnyezet (tanári szoba berendezése, öltöző, dohányzó hely).

Iskolai programok, akciók

Tanórai foglalkozások

Szaktárgyi órák témafeldolgozása:

-magyar, környezet, technika, tánc és dráma, hon- és népismeret, testnevelés

-úszásoktatás 1- 8. osztályban.

Osztályfőnöki órák témafeldolgozása:

-drog prevenciós program,

-drámapedagógiai módszer,

-önismereti foglalkozás,

-egészséges életmód, életszemlélet, magatartás különböző területei.

Tanórán kívüli foglalkozások

-papírhulladék gyűjtés (ősszel és tavasszal),

-elemgyűjtő folyamatos üzemeltetése,

-napközi,

-délutáni szabadidős foglalkozások,

-néptánc oktatás,

-sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások, DSE,

-Egészségnap, Sportnap,

-hétvégi iskolai programok (túra szakkör),

-kulturális programok (Suli-buli, Kada Színház, mozi és színházlátogatás),

-kirándulások (ősz ,nemzeti ünnepekről megemlékezések),

-erdei iskolák,

-sí-tábor,

-vándor-tábor,

-kézműves tábor.

Tájékoztató fórumok

-szülői értekezlet,

-fogadó óra,

-nyílt nap,

-szülőcsoport számára szervezett pálya-orientációs fórum,

Iskolán kívüli rendezvények

Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz:

-Magyar Vöröskereszt (elsősegélynyújtó verseny, közlekedésbiztonsági kampány),

-Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (katasztrófa védelmi verseny),

-Kőbányai Sportiroda (kerületi sportversenyek),

-témához kapcsolódó pályázati programokon való részvétel

12.6.Az egészségnevelés új, tervezett színterei

-Minden nap tégy valamit az egészségedért! akció,

-Tisztasági Őrjárat,

-Takarékossági Őrjárat,

-Büfében lévő egészséges értelek kínálatának bővítése,

-Udvari környezet folyamatos fejlesztése,

-világítás-technika fejlesztése,

-tornateremhez kapcsolódó öltöző, mosdó, zuhanyzó felújítása és bővítése.

13. A Környezeti nevelési program

13.1. A Nevelési Program jellemzői

- Törvényességi kötelezettség: minden intézményben szükséges

- A KEN program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja

- A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez

- Források feltárásátprovokálja, megtanít gazdálkodni

- A pedagógusok között új együttműködésre késztet

- Az iskola tanuló-szervezetté válik

- Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz

- A fenntartó és az iskola új érdekszövetséget köthet

- Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti

13.2.Alapok

13.2.1.Törvényi háttér

Az Alkotmánykörnyezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:

- 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

- 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

- 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

- 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.

Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény54. § 1. cikkelye szerint "minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére". A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

ATermészetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatrólis számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).

A géntechnológiai tevékenységrőlszóló XXVII. Törvény30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében "Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai".

Az állatok védelméről és kíméletérőlszóló 1998. évi XXVIII. Törvénycélja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni.

Nemzeti Környezetvédelmi Program(a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: "A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.". A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.

1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt - általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény - tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg.

A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével - az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével - elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Egészségügyi jogszabályok

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram(1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:

- Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.

- A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.

1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket.

Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az "Egészség 21" Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az "Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja" 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

Közoktatási jogszabályok

Aközoktatásról szóló1995. évi LXXIX. Többször módosított törvényszerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre.

A 41. § 6. pontja szerint az iskola "felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez".

Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. "A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv."

ANemzeti Alaptantervkiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendeletkiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban.

1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit ésa Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Önkormányzati jogszabály

Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

13.3. Helyzetkép

Iskolánk a főváros X. kerületében található. Épített, ipari üzemek által körülvett környezet jellemzi. (Richter Rt., Globus, Dreher Rt. stb.) Frontfelülete forgalmas, zajszennyezett útra nyílik. Sportudvara mellett buszmegálló, lámpás kereszteződés, ennek következtében jelentős levegőszennyezés van. Park 800 m és 2km- es távolságon belül érhető el. Tanulóink családi házakban, szükséglakásokban és lakótelepi környezetben élnek. Az iskola épülete idős, jól szigetelő falakkal és erősen léghuzatos, nagy ablakokkal rendelkezik.Tantermeinek nagy része tágas, szépen díszített, tiszta. A magas termekben régi fénycsöves világítótestek találhatok, melyek tisztántartása nehéz feladat. Az utóbbi években a tanulói asztalok és székek cseréje folyik. Különálló dohányzó helyiséget alakítottunk ki. Tornatermünk kisméretű nem tartozik hozzá öltöző. Sportudvarunk utcai frontján tujákat ültettünk, amelyek reményeink szerint felfogják a légszennyezést. Belső udvarunkat füvesítettük. Az előkertben csak bemutatóra tudunk növényeket nevelni, mert nagy a por- és egyéb szennyezettsége. Más területen az iskolakert jelenleg nem megoldható.

Hagyományos környezeti nevelési tevékenységeink: környezetbarát takarítószerek használata, évenként kétszer papírt gyűjtünk, elemet gyűjtünk, folyamatosan biztosítjuk az esztétikus környezetet, erdei iskola, természetjáró szakkör, természetismereti vetélkedők, élősarok fenntartása,

Időszakos tevékenységeink:növényápolási akció, Föld Napja akció, környezet szépítési, - ápolási akció, diákpályázat,

13.4. Erőforrások

13.4.1. Személyi:

A) Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, pszichológus, szabadidő szervező

Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció

Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések

Tanulók: tantermek, zöld területek havonkénti rendezése, hulladékgyűjtés

Zöld felelős tanulók: hulladékátvétel, tisztasági ellenőrzések, takarékossági ellenőrzések

B) Külső: szülők, lakók és egyéb partnerek

Szülők: programok segítése

12.4.2. nyagi

Iskolai tanulói keret

Alapítvány

Pályázatok

13.5. Alapelvek, célok

13.5.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben

- Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt

- a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés

- a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

- alternatív gondolkodás

- rendszerszemléletre nevelés. A fejlődés és a környezet összefüggései

- a testi-lelki egészség megőrzése

Az iskola hitvallása

A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére.

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Egészségnevelési programunkat külön egységes rendszerben fogalmaztuk meg.

Hosszú távú pedagógiai célok

- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

- rendszerszemléletre nevelés

- holisztikus szemléletmód kialakítása

- fenntarthatóságra nevelés

- a környezetetika hatékony fejlesztése

- érzelmi és értelmi környezeti nevelés

- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

- tolerancia kialakítása

- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése

- az állampolgári - egyéb közösségi - felelősség felébresztése

- az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

- az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása

- ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.

- helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések

- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

- globális összefüggések megértése

- létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

- az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás

- a családi életre nevelés fejlesztése

- az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Kulcsszavak

- szeretet

- tisztelet, megbecsülés

- harmónia

- mértékletesség

- takarékosság

- alázat

- "a kicsi szép"

- esztétika

- empátia, segítőkészség

- tolerancia

- komplementaritás

- együttműködés

- kölcsönhatás

- felelősség

- ökológiai fenntarthatóság

- mérték és mértéktartás

- öröm, vidámság

- globális gondolkodás

- lokális cselekvés

- holisztikus világszemlélet

- szelídség

13.6.Konkrét célok és feladatok

- természeti - épített - szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

- lakóhely megismerése; helyi értékek és problémák feltérképezése:
a városi életközösség, mint természeti érték, feltérképezése
légszennyezettség mérések, zajszint mérések
a lakosság, a család hulladék elhelyezési szokásai

- helyi célok megfogalmazása:
fáink megóvása, faültetés,
tanösvény létrehozása, gondozása, óvása
madárvédelem,
hulladékgyűjtés: papír, elem, háztartási olaj,

- iskolai büfé zöldítése,

- zöldfelelősi hálózat: energiatakarékosság, víztakarékosság

- akciónapok szervezése: gyaloglónap, egészség nap, stb.

- kerékpáros közlekedési vizsga

- hagyományok védelme: család - iskola - település - nemzet szinteken

- azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken

- a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése

- kapcsolatfelvétel recycling cégekkel

- kommunikáció fejlesztése: diák-diák, diák-lakosság

- legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése

- az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése

- mindennapi testedzés:

-testnevelésórák

-JET

-napközis szabadidő, óraközi szünetek,

uszodai programok, korcsolyázás,

DSE programok,

Az iskola elhelyezkedésé-ből adódó jellemzők:

Célok:

Tevékenység, feladat:

(a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Nagy forgalom

Közlekedési biztonság növelése

A kerékpáros és gyalogos közl. segítése

- "fekvőrendőrök" megléte

- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása

- kerékpárral közlekedők számára biciklitároló

- biztonsági felszerelések és a légzőmaszk viselés ösztönzése

Zaj

Csökkentés

- az út mellé zajfogó növényzet

- fák, cserjék ültetése

- speciális ablaküvegek

Légszennyezés

Csökkentés

- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása

- gyomtalanítás, parlagfű-irtás

- tantermekben légtisztítók

Szemét és kutyapiszok

Tiszta, egészséges környezet

- szeméttárolók sűrítése

- szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem)

- kutya WC szorgalmazása

- felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről

- utak sózása helyett ásványi őrlemény használata

Kevés játszótér

A gyerekek mozgásigényének kielégítése

- újabb játszóterek

- az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, homok cseréje

Az iskolabelső

Tiszta, meghitt környezet

- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok,

- a mellék-helyiségekben szappan, WC papír

- dohányzásra külön helyiség kialakítása

- portalanítás (atkák-allergia)

- gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid miatt)

- lábtörlők alkalmazása

Energia-felhasználás

Takarékos fűtés

- gázkazán szabályozása

- nyílászárók javítása, tető szigetelése (tetőkert?)

Világítás

Egészséges, takarékos

- neonok cseréje energiatakarékos izzókra

Vízfelhasználás

Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása

Csatorna

A csatorna karbantartása

- biológiai lebontók alkalmazása

- ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása

Iskolakert

Tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen

- növények gondozása, pótlása, gyógyösvény létrehozása, tanösvény létrehozása, csepegtető öntözés, önelzáró csapok, fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása

Udvar

Biztonságos aljzat

- az aszfaltozott rész felújítása

Iskolabüfé

Egészséges ételek, italok

- gyümölcslevek-és teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek

Az iskola eszközellátottsága

A tanítás-nevelés élmény-központúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése - egészséges személyiség

- a tantermekben írásvetítő, TV, video és számítógép

- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-anyagok

- digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, mediatár

13.7. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

13.7.1.Tanórai keretek

- tantárgyakba beépítve

- erdei iskola

- tanulmányi kirándulás

- sportnap

- egészségtan modul (5. 8.)

- osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák

- testnevelés

13.8. A tantárgyak lehetőségei

Biológia

A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok lokális megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;

Ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;

Ismerjék meg az élőlények alapvető szerkezeti-működési jellemzőit, fedezzék- fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;

Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;

Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat;

Alakuljon ki alternatív gondolkodási mód a tanulókban

Fejlődjenek ki az ökológiai szemléletmód alapjai

Földrajz

A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;

Érzékeljék a környezetükben lezajló változásokat, következtessenek ezek hatásaira, keressenek ok-okozati összefüggéseket hatások és következményeik között;

Ismerjék meg a világ globális problémáit;

Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Testnevelés

- a környezeti hatások befolyása az egészséges testi fejlődésre

- a sport az élményszerű tapasztalatszerzés, az emberi kapcsolatok, az együttműködés és tolerancia fejlesztésének színtere

- a szabadtéri foglalkozások megértetik a környezetszennyezés egészségre káros hatását

- a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készült eszközöket és felszereléseket, ruházatot használjanak

- régi magyar, mozgást igénylő játékok elsajátítása

- a sport, mint az egészség és környezet együttese

Magyar nyelv és irodalom

Alsó tagozat: - a közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezet értékeit bemutató alkotások ismerete(mesék, mondák, népdal, vers);

- egy táj megismerésekor érzelmi kifejezéssel bírjanak, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során

Felső tagozat: - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben

- törekedjenek az anyanyelv védelmére

- sajátítsák el a média elemzésének technikáit

- tudjanak disputát folytatni

- váljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés

- növekedjen a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést kiváltó környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozása

- az egyéni és a közösségi kompetenciák fejlesztése drámajátékok segítségével

Történelem

- értsék és tudják a természet átalakulásának idejét, mikéntjét

- tudják értelmezni a környezeti változások hatását a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák kialakulására

- a helyi történelmi értékek megismerése, a hagyománytisztelet kialakulása

- értsék meg a világot érintő globális problémákat, hangsúlyozottan érezzék az egyén, a társadalom, az állam felelősségét és feladatait a problémák kezelésében

Idegen nyelv

- a természetre érzékenység, a természet szeretete jól választott szövegek feldolgozásával

- a hazai környezeti problémákra való érzékenység, más országok problémái a nyelv segítségével

- ismerjék meg más országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

- projektmunkával , csoportmunkával, önállóan választ keresni a környezetvédelmi problémákra

- állampolgári tudat fejlesztése

- alakuljon ki a nemzetközi felelősségtudat a környezettel szemben

- idegen nyelvi kommunikációképességük fejlődjék, ennek lehetőségei

Matematika

- más tantárgyakban tanult környezeti összefüggések demonstrálása matematikai módszerekkel

- környezeti mérések eredményeinek értelmezésére való képesség kialakulása, elemzések statisztikai módszerek alkalmazásával

- táblázatok, grafikonok készítése, elemzése

- logikus gondolkodás, szintetizáló és lényegkiemelő képesség fejlesztése

- a környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megfigyelése

- egy adott témához kapcsolódó adatok kiválogatása, gyűjtése, feldolgozása váljék képességgé

- konkrét, valós életből merített példákon keresztül tudjanak elemezni és következtetéseket levonni

- reális becslésekre legyenek képesek

- egyszerű statisztikai módszereket tudjanak alkalmazni

- rendszerben való gondolkodás kialakulása

- környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készség kialakítása

Fizika

- környezeti változások magyarázatának képessége

- az élő szervezetre káros fizikai hatások egészségkárosításának megismerése, tudják ezek kibocsátásánakcsökkentési lehetőségeit

- a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiák, az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése

- környezeti változások törvényszerűségeinek értelmezése és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

- a környezeti erőforrások felhasználásának felelőssége, annak fontossága

Kémia

- környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel való rendelkezés

- környezettudatos magatartás kialakítása

- környezeti elemek egyszerű vizsgálatának és eredmények értelmezésének ismerete

- a különböző technológiák hatásának megértése a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásának megbecsülése

Ének-zene

- a természeti és művészeti szépség rokonságának és azonosságának felismerése

- a természet zenei ábrázolásának módjait ismerjék meg

- a természet szépségeinek megjelenítését fedezzék fel a népdalokban

- a zene közösségteremtő, - erősítő szerepe

- az élő és élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek

- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Etika

- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák

- tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni

- mérjék fel annak fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk

- a természet elemei emberi hasznosságuktól függetlenül is értéket képviselnek

- személyes elkötelezettség és tolerancia alakuljon ki a környezeti kérdésekkel kapcsolatban

- a társadalmi szolidaritás és igazságosság fejlődjön, szilárduljon meg bennük az egészséges környezetért

Rajz és vizuálisa kultúra

- ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát, azonosságát

- a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei

- a hagyományápolás, mint a fenntarthatóság alapja, tudják és ismerjék a népi építészetet, díszítőművészetet

- ismerjék a természetes alapanyagok használatát

- tudjanak műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni

- környezeti nevelési témaköröknek megfelelő alkotások létrehozása

- a tárgyi világ formanyelvének ismerete, tartalom és forma összefüggésének meglátása

- a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre legyenek képesek példákat találni

- helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése

Tánc és dráma

- a tánc és dráma eszközeivel tudjanak természeti jelenségeket improvizálni

- adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorokban legyenek képesek

- sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

13.9. Tanórán kívüli lehetőségek

A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása.

Célkitűzések

A választott programok és az alkalmazott módszerek

- fejlesszék a tanuló szociális képességeit

- adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés)

- rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket

- szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre

- alakítsanak ki kritikus gondolkodást

- fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás)

- ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására

- alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat

- neveljenek a hagyományok tiszteletére

- mutassanak követendő mintákat

- ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette

Szakkörök:

Természetismereti: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere.

- Elsősegélynyújtó, polgárvédelmi: középiskolások, főiskolai hallgatók, szülők segítségével.

Tanulói pályázatok - Kiadunk egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.

Tábor- sporttábor, sítábor, vándortábor az egészségnevelés környezeti nevelés fontos színterei.

Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek

Megszervezzük annak kiderítését, hogy mennyire "zöld" az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végeznek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét, a büfé és a menza zöldítési tervét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget egyaránt.

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai.

A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezünk, illetve pályázatot írunk ki.

Február 2.

Vizes Élőhelyek

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Nap

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 4.

Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Április 24.

Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Június 17.

Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 11.

Népesedési Világnap

Augusztus 9.

Állatkertek Napja

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 1.

Habitat Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

Október 8.

Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap

Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

December 29.

Biodiverzitás Védelmének Napja

Akciók- Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi környezeti problémára.(Autómentes nap).

Kiállítások- természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás. Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra.

Iskolai zöld médiumok- Az iskolai könyvtárban létesítünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Az iskolarádiókülönösen alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és természetvédő csoportok rendszeresen tartsák a kapcsolatot a teljes diáksággal, beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát.

Iskolai kiadvány - Az iskola hírnevét is öregbítheti, ha olyan szakmai kiadványsorozatot jelentet meg, amely színvonalával érdeklődésre tarthat számot. A műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munka fontos elismerése, ha azok megismerhetővé válnak a nagyközönség számára.

Média- Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben.

Tanulmányi kirándulás- Szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából: tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadas parkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.

Iskolai biokert. Különösen fontos a városi iskolákban az iskolakert kialakítása. Az iskolai (konyhai és tanulói) hulladékot naponta komposztálhatják, elsajátítva ezen keresztül a komposztálás technológiáját, a szelektív hulladékgyűjtés alapjait.

Tanösvény- az iskolakertben, és akörnyéken kialakítunk tanösvényt, már meglévő illetve általunk ültetett növények meghatározásával és rövid ismertetők készítésével

Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtésa papírhulladék, a szárazelem, használt étolaj és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is.

Könyvtár:a tanítási órák és azokon kívüli tevékenység színtere, ahol a tanulók és az egyéni tanulást segítő kiadványokat tanulmányozhatják.

Vetélkedők, tanulmányi versenyek- Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.

Általános iskola 5-6. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny

Általános iskola 7-8. évfolyam

Herman Ottó Országos Biológia Verseny

Általános Iskola 5.-8. évfolyam

Balogh János Országos Környezet -Egészségvédelmi Csapatverseny

Városismereti program - A Diákönkormányzattalvaló együttműködés keretében szervezünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal.

Levegőszennyeződés-mérő program(Savas eső mérés, zuzmótérképezés)

Tanulói csoportok végzik a megfigyeléseket, illetve azok regisztrálását. Az eredmények összesítése, ábrázolása különböző matematikai módszerekkel történhet. A kikövetkeztetett kiváltó okok és környezet-egészségügyi hatások hozzáírásával komoly pályázati vagy kiállítási anyagot kapunk

Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel- Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel.

Művészeti csoportok, ünnepségek-Természetes anyagok felhasználásával készítünk tárgyakat. Élünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is.

Kézműves foglalkozás- A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak.) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár)

Sportnap- a szülőkkel összefogva egész napos program. Minden évben megrendezzük.

Egészségnap-Minden évben megtartjuk, összefogva az egészségügy megszállottabb szakembereivel (védőnő, gyermekorvos, Vöröskereszt szakemberei, régi diákok)

Napközis szabadidős foglakozások: Aktuálisan kapcsolódnak a napirenden lévő témákhoz.

DSE szervezések: délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek, sportkörök.

Látogatások:állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítjuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására.

Előadások-Tudományok napján bemutatók, előadások, hangzanak el rendszeresen. Kiállításokat kapcsolunk az aktuális témához.

Szülői értekezletek: Ismertetjük a környezet-egészségvédelem fontos és aktuális elemeit.

Szülői fórum: Témák. Egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem.

Szempontok a módszerek kiválasztásakor

- alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz

- vonjanak be minél több tanulót

- az iskola keretein túl is legyenek hatással

- a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen

- alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát

- a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez

- nyújtsanak sok élményt a tanulónak

- az érzelmeken át hassanak

- a személyes megtapasztaláson alapuljanak

- együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.)

- alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére

- legyen bennük sok játékos elem

13.10. Módszerek

JÁTÉKOK

- Szituációs

- Memóriafejlesztő

- Kombinációs

- Érzékelést fejlesztő

- Ráhangolást segítő

- Bizalomerősítő

- Kapcsolatteremtést segítő

- Drámapedagógia

MODELLEZÉS

- Hatásvizsgálatok

- Rendszermodellezés

- Előrejelző

- Működő modellek készítése, elemzése

RIPORT MÓDSZER

- Kérdőíves felmérés

- Direkt riportok

- Fotóriport

PROJEKT MÓDSZER

- Analízis - akció projektek

TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK

- Terepgyakorlatok

- Táborok

- Térképkészítés

- Egyszerű megfigyelések

- Célzott megfigyelések, mérések

AKTÍV, KREATÍV MUNKA

- Természetvédelmi és fenntartási munkák

- Rekonstrukciós munkák

- Madárvédelmi feladatok

- Szelektív hulladékgyűjtés

- Rend- és tisztasági verseny

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

- Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében

MŰVÉSZI KIFEJEZÉS

- Vizuális művészet a környezeti nevelésben

- Irodalmi alkotások

- Zeneművészet

- Fotóművészet

- Táncművészet

- Népművészet

- Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése

- A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

13.11. Taneszközök

Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz:

Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux.

Elsősegélykészlet alapvető anyag:

10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző-tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz.

Applikációs képek:

Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek.

13.12. Az iskolai környezet

A példamutató iskolai környezet tényezői

- termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása

- növények, élősarok

- anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés

- egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé

- gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése

- szelektív hulladékgyűjtés

- pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása

- iskolai médiumok zöld rovatai

13.13. Kommunikáció

Iskolán belül:

Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, suligyűlések

Iskolán kívül:

Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, SzMK-megbeszélések, szórólapok a lakóknak, kábel-tv, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek

13.14. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés

A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során - mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk - szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével.

- Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.

- Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.

- Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.

- Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.

- Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.

- Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését.

- Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson.

- Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

- A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:

- a tanulói kíváncsiság megőrzését;

- az aktivitás fenntartását és megerősítését;

- a belső motivációs bázis fejlesztését;

- az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését;

- a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit;

- a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;

- az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:

- Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.

- Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.

- Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.

- Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.

Eredményvizsgálatunk

- egyes tanulók esetében

- az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására

- a szociális képességek alakulására

- a beállítódások és értékorientáció fejlődésére

- a csoporthelyzet megismerésére

- a konfliktuskezelés módjára irányul.

- osztályközösségek esetében

- a csoportviszonyok alakulásának

- a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak

- az informális kapcsolatrendszernek

- a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:

- folyamatkövető megfigyelés

- célzott megfigyelés

- helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)

- tevékenységelemzés

- egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz.

Választott módszereink lehetnek:

- a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése

- spontán és irányított személyes beszélgetések

- írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat

- nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése

- a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata

13.15. Továbbképzések

Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok

Külső: kerületi, fővárosi, országos konferenciákon (TKTE, KOKOSZ, MKE, MBT) rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel

13.16. Mellékletek

Irodalomjegyzék

Adorján Rita: Magonc. 1998, Mecseki Erdészei Rt.

Agárdy Sándor: Erdei iskola. Tornyospálcán, 1994, Aqua.

Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. 1995, Aqua.

Béres Mária: Az erdőből jöttünk. 1994, Független Ökológiai Központ.

Budayné Kálóczi Ildikó, Sára Endréné: Rácsodálkozás a természetre. A helyi értékek jelentősége a környezeti nevelésben. 1994 TKTE

Cornell, J.: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.

Csonka A. - Fésű J. Gy. (szerk.): Zöld hálózat. 1997, Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány.

Gulyás Pálné - Láng Edit - Vízy Istvánné: A természetvédelem, környezetvédelem bevezetése a nevelésbe. 1994, 1998, TKTE.

Gulyás Pálné (szerk.): A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakértői tevékenység megalapozása. Készítsük el az óvoda, iskola környezeti nevelési programját. 2003 TKTE

Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi oktatás szakérői tevékenység elméleti és gyakorlati megalapozása. 1998, TKTE.

Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon. 1996, Körlánc-Infogroup.

Havas Péter: Környezeti nevelés Európában. 1999, Körlánc.

Hegedűs Gábor (szerk.): Projekt módszer I-II. 1998, Hírös Akadémia.

Hortobágyi Katalin: Ahol a fáktól jobban látni az erdőt. Altern füzetek 6.

Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Altern füzetek 1.

Horváth Attila: Kooperatív technikák - Altern füzetek 7. IFA.

Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata 1998, Raabe

Jónás Ilona (alk.szerk.): A környezeti nevelés és a földrajztanítás. 1998, Földrajztanárok Egylete.

Juhász-Nagy Pál - Zsolnai László: Humánökológia. 1992, ELTE.

Juhász-Nagy Pál : Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához. 1993, TKTE.

Kárász Imre (szerk.): Környezetünk vizsgálata. 1993, NSZI.

Kárász Imre: Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. 1990, Typotex Kft.

Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu)

Kopp Mária - Skrabski Árpád: Az egészségi állapot társadalmi, magatartási, életmódbeli meghatározói Ezredforduló 2001/4

Kökény Mihály - Dura Gyula: Környezet-egészségügy Ezredforduló 2002/4 szám

Könczey Réka - Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. 1997, Föld Napja Alapítvány.

Környezeti Nevelési SzerTár: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 1998
A környezeti nevelés fogalma. Disinger, Monroe
Környezeti nevelés a városban. Frank, Zamm
Környezeti nevelés a tantervekben. Monroe, Cappaert
Környezeti témák a tanórán. Pennock, Bardwell
Környezeti nevelési segédletek értékelése. Tourtillot, Britt

Közoktatási törvény 2003. OM

Legány András (szerk.): Környezeti nevelés a táborban. Réce-füzetek 2. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért.

Lehoczky János: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet.

Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. 1998, Raabe.

Moser - Pálmai: A környezetvédelem alapjai. 1992, Tankönyvkiadó.

Nagyné Horváth Emília: Egészségtan Helyi kerettanterv. Apáczai Kiadó 2001

Nagyné Horváth Emília: Tanári kézikönyv a 6. osztályos Egészségtan tanításához Apáczai Kiadó 2002

Palmer, Joy - Neal, Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. 1998, Routledge - Körlánc - Infogroup.

Pennock - Bardwell: Környezeti témák a tanórán. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület.

Réce füzetek: Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért
Kisiskolások környezeti nevelése (szerk.) Havas Péter 1993
Környezeti nevelés a táborban (szerk.) Legány András 1993
Környezeti nevelés a szakkörön (szerk.) Szerényi Gábor 1994
Környezeti nevelés az erdei iskolában (szerk.) Hortobágyi Katalin

Rohwedder - Alm: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület.

Scheibert F. (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv. 1997, Infogroup.

Sípos Imréné: Iskolavezetés és környezeti nevelés. 1998, Körlánc.

Tanulmányok a környezetegészség nevelés köréből KvM 1999.

Tourtillot - Britt: Környezeti nevelési segédletek értékelése. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület.

Vásárhelyi Tamás - Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. 2003, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.

Vásárhelyi Tamás: A városban. Városi környezet és környezeti nevelés. 1998, Körlánc.

Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. 1994, Független Ökológiai Központ.

Vida Gábor - Gulyás Pálné - Tóth Albert (szerk.): Kultúra - Nevelés, Oktatás - Környezet. 1999, TKTE.

A programot a Herman Ottó Környezetvédelmi Oktatóközpont ajánlása segítségével állítottuk össze.

14.A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJÁT BIZTOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYVEK

14.1.A NEVELŐTESTÜLET VÉLEMÉNYE:

Jegyzőkönyv

Az 2005. 05. 10-én megtartott nevelési értekezletről.

Készült: Kada Mihály Általános Iskolában

(Budapest 1103. Kada utca 27-29.)

Az értekezlet kezdetének az időpontja: 14óra 00 perc

Jelen vannak: A nevelőtestület tagjai (34 fő)

Jegyzőkönyvvezető: Nemes Pálné

Téma:Az iskola pedagógiai programja

Az ülést vezeti: Hanczné Szmilkó Katalin

Megnyitás

A nevelőtestület a napirendi pontokat az alábbiak szerint elfogadja.

Napirendi pontok:1. Az iskola pedagógiai programjának a módosítása

Szavazás:A nevelőtestület 34 szavazattal , ellenszavazat nélkül elfogadta az iskola pedagógiai programjának a módosítását

Hanczné Szmilkó Katalin megköszöni a megjelentek munkáját és az értekezletet 16 óra 00 perckor berekeszti.

..................................................................................

Nemes PálnéHanczné Szmilkó Katalin

jegyzőkönyvvezetőigazgató

.................................

Barta Lászlóné

hitelesítő

14.2.AZ ISKOLASZÉK VÉLEMÉNYE:

Jegyzőkönyv

Az 2005. 05.10-én megtartott iskolaszék üléséről.

Jelen vannak: Iskolaszék tagjai, meghívott vendégként a DÖK-vezető

Téma:Az iskola pedagógiai programja

Az ülést vezeti:Hanczné Szmilkó Katalin

Megnyitás

Napirendi pontok:1. Az iskola pedagógiai programja

Hozzászólások

Szavazás:Az iskolaszék 6 szavazattal ellenszavazat nélkül elfogadta az iskola pedagógiai programját.

.......................................................................................

Tóth IstvánCzirják Sándorné

Iskolaszék elnöktag

14.3.A DIÁKÖNKORMÁNYZAT VÉLEMÉNYE:

Jegyzőkönyv

Az 2005. 05. 11-én megtartott értekezletről.

Jelen vannak:Az osztályok diákönkormányzati vezetői, a DÖK-elnök, az iskola igazgatója

Téma:1. Az iskola pedagógiai programja

Az ülést vezeti:Tóth Kálmán

Megnyitás

Napirendi pontok:1. Az iskola pedagógiai programja

Hozzászólások

Szavazás:A diákönkormányzat 10 szavazattal ellenszavazat nélkül egyetértett az iskola pedagógiai programjával.

.........................

Tóth Kálmán

DÖK segítő tanár

.........................

Libertényi Nikolett

DÖK vezető


vissza a szabályzatokhoz