Névadó Történet Osztályok Tanárok Tudnivalók Galériák Videók Hivatkozások Alapítvány Szabályzatok Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Kapcsolat
 
 
 
 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT


1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja

A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét. Előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja:

- az 1993 évi LXXIX Tv 40.§.1.bekezdése,

- többször módosított 11/1994(VI.8.) MKM. rendelet 4.§.,

- 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet

ˇ 16/1998. (IV.8.) MKM rend.

- 8/2000. (V.24.) OM rend.

A Budapest Kőbányai Önkormányzat Kada Mihály Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát - az iskola igazgatójának előterjesztése alapján a nevelőtestület, az iskolaszék, és a diákönkormányzat egyetértése mellett 2004. 11. 15-én fogadta el.

A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya

A Szervezeti és Működési Szabályzat a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező érvényű.

A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól, és ezzel az ezt megelőző SZMSZ érvénytelenné válik.

2. Az intézmény jellemzői

Az intézmény neve: Budapest Kőbányai Önkormányzat

Kada Mihály Általános Iskola és

Napközi Otthonos Óvoda

OM azonosító: 034957

Címe: 1103. BP. Kada utca 27-29.

Székhelye: BUDAPEST

Az intézmény típusa: általános iskola és napközi otthonos óvoda

NEVELÉSI - OKTATÁSI INTÉZMÉNY

1. Az intézmény alaptevékenysége:

- az óvodai intézményegység feladata az óvodai nevelés, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében, valamint az iskolai életmódra való felkészítés. Az óvodai intézményegység étkeztetést nyújt.

- Az iskola feladata biztosítani az alapfokú nevelést oktatást, a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíteni a tanulót a középiskolai illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre a képviselőtestület által jóváhagyott pedagógiai programjának megfelelően.

- Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Fokozott figyelmet fordít a veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozásra.

- A szülők igénye alapján napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervez, mely alatt biztosítja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat (étkeztetés, ügyelet), és az iskolai felkészítést.

- Iskolai könyvtárat működtet, melynek szolgáltatásait a tanulók és pedagógusok minden nap igénybe vehetik.

- Biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét.

- Megszervezi a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatását.

- Az intézményben dolgozók részére étkeztetést biztosít.

- Intézményi vagyont működteti.

Szakágazat

Szakfeladat

801000 Alapfokú oktatás

80111-5 Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés

555100 Munkahelyi étkeztetés

55231-2 Óvodai intézményi étkeztetés

80121-4 Nappali rendszerű, általános műveltséget magalapozó oktatás

55137-1 Gyermek, tanuló felügyelet, készenlét

55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés

80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás

75176-8 intézményi vagyon működtetése

2. Az intézmény más feladatai

Nincs

3. Tagintézménye:

Van

4. A feladat ellátását szolgáló vagyon

A feladatok ellátásához rendelkezésre áll a székhelyén lévő 41671/1 hrsz. Ingatlan a rajta található iskolai épülettel és az iskolában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök, valamint a fenntartó által biztosított pénzeszközök és készletek. Az iskola a rendelkezésére álló vagyontárgyakat nevelő-oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja.

Az óvodai nevelési feladatok ellátásához rendelkezésre áll a négy csoportszoba.

5. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga:

Az intézmény a rendelkezésére álló helyiségeket a Budapest Kőbányai Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletének megfelelően, alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja.

6. Az intézmény jogállása

Jogi személy

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely valamennyi előirányzata felett rendelkezési joggal bír. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Budapest Kőbányai Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó-és Szolgáltató Szervezete látja el. (1107 Budapest, Fokos u.5-7.)

7. Az intézmény vállalkozói tevékenysége

Nincs

Az intézmény adószáma: 15510017-2-42

Az intézmény bankszámlavezetőjének neve és címe: OTP és Kereskedelmi Bank RT Budapest Önkormányzati Fiók

1054 Budapest V. kerület

Báthory utca 9.

Az intézmény számlaszáma: 1178400-15510017

Alapítója: A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1896. évben, nem megállapítható szerv által létesített, alapításkori név nem megállapítható

Fenntartója: BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT

Alapító okirat száma, kelte: II/01/42/2003. Budapest 2003. december 18.

Az intézmény hosszú bélyegzője:

(lenyomata)

körbélyegzője:

A bélyegzők felirata: hosszú Budapest Kőbányai Önkormányzat

Kada Mihály Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda

1103 Bp. Kada u. 27-29.

mindenkori telefonszám

kör Budapest Kőbányai Önkormányzat

Kada Mihály Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda

1103 Bp. Kada u. 27-29.

a Magyar Köztársaság címere

A bélyegző használatára jogosult:

igazgató

igazgatóhelyettes

iskolatitkár

óvodavezető

óvodavezető helyettes

óvodatitkár

esetenként osztályfőnökök

könyvtáros

gyermekvédelmi felelős

óvodapedagógus

Az intézményt az igazgató képviseli, az óvodai területen a tagintézmény vezetője, illetve az általa megbízott dolgozók.

Az intézmény gazdálkodása: részben önálló gazdálkodó költségvetési intézmény-meghatározott pénzügyi - gazdasági feladatait a Budapest Főváros Kőbányai Képviselőtestület Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet látja el.

Az intézmény fenntartási és működési költségeit naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő, mely a tagintézmények költségvetését külön is kezeli.

Az alapfeladatok ellátáshoz szükséges pénzeszközökről a fenntartó gondoskodik.

3. Az óvoda és az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok

Az iskola törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg:

¨ alapító okirat

¨ pedagógiai program

¨ helyi óvodai nevelési program

¨ éves munkaterv

¨ Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei

¨ Házirend

¨ Kollektív Szerződés

¨ Közalkalmazotti Szabályzat

¨ MIP

Helyi nevelési program

A helyi óvodai nevelési program a Kormány által elfogadott Óvodai nevelés országos alapprogramjához kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait.

A pedagógiai program:

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő - oktató munka szakmai alapjait.

Az iskola pedagógiai programjának része - a Nat és az alapműveltségi vizsga vizsgakövetelményei alapján összeállított - helyi tanterv.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai program mindenki számára hozzáférhető, egy példány az iskolaszék elnökénél és mindenkor hozzáférhető helyen egy példány az iskolai könyvtárban és az igazgatói irodában található. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő-oktató munkához szükség van. Erről az osztályfőnökök az előző tanév végén az utolsó szülői értekezleten írásban tájékoztatják a szülőket.

Munkaterv

A munkaterv az egy nevelési évre szóló konkrét tevékenységeket és munkafolyamatokat tartalmazza az időpontok megjelölésével a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével.

4. A működés rendje

A tanév helyi rendje:

4.1. A tanév rendjének a meghatározása

Az iskolában a tanítási év minden évfolyamon száznyolcvanegy tanítási napból áll.

A tanév rendjéről a miniszter rendelkezik.

Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének a figyelembevételével.

4.2. A tanév rendje és annak a közzététele

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

- a nevelőtestületi értekezletek időpontját;

- az iskolai rendezvények időpontját és módját;

- a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját;

- az osztályozó-, javítóvizsgák rendjét;

- a tanítási szünetek időpontját;

- a nyílt napok megtartásának rendjét, idejét.

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjét és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel.

A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontját, a szünetek rendjét (a házirend tartalmazza) az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni.

A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik, ettől eltérni csak az úszás órák esetében lehet. Az úszás órák kezdésének az időpontja 7 óra 15 perc is lehet a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértésével. A tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óráig be kell fejezni.

A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig az egyéni korrepetálás napján 17 óráig tart.

4.3. Az intézmény nyitva tartása

Iskola:

Szorgalmi időszakban reggel 6 óra 30 perctől a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19 óráig van nyitva az intézmény.

Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva az intézmény a következők szerint:

- nyitás: reggel 6 óra 30 perc

- zárás: délután 17 órakor

Tanítás nélküli napokon az iskola ügyeletet szervez az előzetesen felmért igények alapján. Az ügyeletet az iskola nevelői biztosítják délelőtt, délutáni műszakban. 26 tanulóként egy pedagógus tart foglalkozásokat a gyerekeknek. Amennyiben az ügyeletet 5 főnél kevesebben igénylik, akkor az óvodában kerülnek elhelyezésre az ügyeletet igénylő tanulók.

A tanuló a tanítási idő alatt csak osztályfőnöke, vagy az igazgató írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

Az iskolában való tartózkodás részletes szabályait a házirend határozza meg.

Óvoda

A gyermekek fogadásának rendje:

Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.

Az óvoda a nevelési évben hétfőtől péntekig 6.oo órától l8.oo óráig tart nyitva.

Az ügyelet reggel 6.oo órától 7.oo óráig, valamint este 17.oo órától 18.oo óráig tart.

Nyári zárva tartás és téli szünet ideje alatt az ügyeletet igénylő gyermekek másik óvodában történő elhelyezése biztosított. A téli szünet ideje a fenntartó rendelete alapján van meghatározva.

Nevelés nélküli napokon az ügyeleti rend az óvoda házirendjében van szabályozva.

A heti pihenő és munkaszüneti napokon az óvoda zárva tart.

Az óvodai nevelési év rendjében a nevelés nélküli munkanap nevelőtestületi értekezletek megtartására, tanulmányi kirándulások lebonyolítására kerül felhasználásra.

Rendezvények esetén a nyitva tartás eltérő rendjéről az érintetteket időben tájékoztatni kell.

4.4. Vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

Az intézmény vezetője a szorgalmi időszakban a tanítási napokon az intézményben tartózkodik.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást vezető pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint Ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

Amennyiben a vezető személyes jelenlétében bármely okból akadályoztatva van, úgy az intézmény vezetőségéből, legalább egy, az igazgatót helyettesíteni jogosult felelős vezető köteles az intézményben tartózkodni, a megbízást a nevelői szoba faliújságán hozzák a dolgozók tudomására.

Az Óvoda nyitvatartási ideje alatt az Óvodavezetőnek, vagy a helyettesnek az intézményben kell tartózkodnia.

Akadályoztatásuk esetén a mellékletben meghatározott óvodapedagógus jogosult intézkedni.(Feladatait a megbízás tartalmazza.)

Nyári zárás alatt hetente egy alkalommal az óvodában és az iskolában ügyeletet kell tartani, a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt. Az ügyelet reggel 9.00 órától délután 13.00 óráig tart.

4.5. A közalkalmazottak munkarendje

A közoktatásban alkalmazott közalkalmazottak munkarendjét, a munkavégzésnek és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződéssel összhangban a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és vonatkozó rendeletek határozzák meg.

Közalkalmazottak heti munkaideje 40 óra.

4.5.1.Az óvodapedagógusok munkarendje :

§ Heti váltásban

§ Délelőtt 6,00-12,30-ig, 1 fő 7,00-13,30-ig

§ Délután 10,30-17,00-ig, 1 fő ügyeletes 11,30-18,00-ig

§ Pénteken mindenki fél órával kevesebbet dolgozik (így lesz a kötelező óraszám 32 óra)

Az óvodapedagógusok munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a vonatkozó rendeletek határozzák meg.

A nevelő munkát segítő és más közalkalmazottak munkarendje az óvodában :

§ Óvodatitkár - egyenlő munkaidő: 7,30-15,30

§ Dajkák - váltott műszak (4 fő): 6,00 - 14,00 - ig illetve 10,30 - 18,30 - ig

§ egyenlő munkaidő (2 fő): 6,00 - 14,00 - ig illetve 7,30 - 15,30-ig

Az Óvodában a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával - az Óvodavezető határozza meg az Óvoda zavartalan működése érdekében

A nevelő munkát segítő és más közalkalmazottak munkarendje

¨ pedagógiai asszisztens

¨ iskolatitkár

¨ gyermekvédelmi felelős

¨ gondnok

¨ konyhai dolgozók

¨ hivatalsegédek

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával a vezetőhelyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával minden tanév megkezdése előtt 5 nappal, az iskola zavartalan működése érdekében.

Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a hiányzás napján a munkakezdés előtt kell értesíteniük az igazgatót.

4.5.4.A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelezettségei a közoktatásit törvény rögzíti, munkavégzésükre a KJT. szabályai az irányadóak a MT. rendelkezéseivel összhangban, a pontos feladatkörüket a jelen szabályzat mellékletét képező munkaköri leírások tartalmazzák, járandóságaikra pedig a Kollektív szerződés, illetve a 138/1992(X. 8.) KORM. rendelet szabályai alkalmazandóak.

A pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból valamit a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel tanulókkal a szakfeladatoknak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

A pedagógus a kötelező óráját a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre oktatásra köteles fordítani. (Ezek az órák a tantárgyfelosztásban találhatóak.)

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, helyettesítési, 5 perccel az ügyeleti beosztása előtt annak helyén megjelenni.

Távolmaradását, akadályozását, annak okát a tudomására jutásakor, illetve haladéktalanul köteles az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének bejelenteni.

(A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani.)

Indokolt esetben a pedagógus előzetesen engedélyt kérhet az intézmény vezetőjétől a tanóra elhagyására, a tanmenettől eltérő tanóra megtartására, a tanórák elcserélésére.

Előzetes engedély nélkül való eltérés fegyelmi felelőséget alapoz meg.

4.5.5. Az iskolával jogviszonyban nem állók intézményben tartózkodásának rendje

Reggel 6 óra 30 perctől este 17 óráig a portai szolgálat kíséri be a vendéget az épületbe. A fogadóórák, szülői értekezletek iskolai rendezvények idején az iskola nyitott kapukkal várja a látogatókat. A napközbeni egyéni fogadóórákra előzetes telefon egyeztetést követően lehet az iskola épületébe belépni.

A tanítási és tanulási idő alatt az iskola kapuja zárva van. Ebben az időszakban sem a tanulókat sem a pedagógusokat nem lehet zavarni (védett idő).

A védett időn kívül a szülők és hozzátartozók az iskola aulájában és udvarán várhatják gyermeküket.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók közül a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó felnőttek (logopédus, pszichológus, iskolaorvos, védőnők) korlátozás nélkül tartózkodhatnak az intézményben, minden más felnőtt (bérlő, ...) csak az óvodavezető, vagy az intézményvezető tudtával és engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az intézmény területén.

Pártok az intézményben nem működhetnek.

5. Vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, rendje, formája

5.1. Vezetőség

- Igazgató

- Igazgató helyettes

- Óvodavezető

Ţ Óvodavezető helyettes

- Közalkalmazotti Tanács Elnöke

- Gyermekvédelmi felelős

- Diákönkormányzat vezetője

- Munkaközösség vezetők

Az iskolavezetőség legalább havonta egyszer - illetve szükség szerint - ülést tart.

5.2. Az intézmény felelős vezetője

Az igazgató

Az iskola igazgatója a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért.

- gyakorolja a munkáltatói jogokat;

- dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe;

- felel a pedagógiai munkáért;

- megszervezi a gyermekvédelmi feladatok ellátását;

- megteremti a nevelőmunka biztonságos feltételeit;

- intézkedik a gyermekbalesetek megelőzéséről;

- megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi - fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálaton való részvételét;

- dönt a gyermek iskolába való felvételéről a törvényi előírások szerint;

- dönt a gyermekek osztályba vagy csoportba történő beosztásáról;

- dönt a felülbírálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva, a hatáskörébe tartozó ügyekben;

- képviseli az intézményt;

- gondoskodik, hogy a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogai és kötelezettségei maradéktalanul érvényesülhessenek.

5.3. Vezető beosztású közalkalmazottak

Az intézményvezető a feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást - a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. Vezető helyettesi megbízást csak a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel, valamint legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy kaphat.


Igazgatóhelyettes

Feladatai:

- helyettesíti az igazgatót;

- kapcsolatot tart a szülői szervezetekkel, a szakszervezettel , és a Közalkalmazotti Tanáccsal;

- felelős a gyermekek jogainak maradéktalan betartatásáért;

- az igazgató által írásban meghatározott feladatok ellátása.

Óvodavezető

Feladatai:

- helyettesíti az igazgatót;

- irányítja az óvoda életét

- dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály más hatáskörbe nem utal,

- megszervezi a gyermekvédelmi feladatok ellátását,

- megteremti a nevelőmunka biztonságos feltételeit,

- intézkedik a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában,

- kapcsolatot tart a szülői szervezetekkel, a szakszervezettel , és a Közalkalmazotti Tanáccsal;

- felelős a gyermekek jogainak maradéktalan betarttatásáért;

- felel a pedagógiai munkáért;

- dönt a gyermekek óvodába való felvételéről a törvényben írtak szerint;

- dönt az óvodai elhelyezés - átvétellel, kimaradással, fizetési hátralék miatti - megszüntetésről,

- dönt a felülbirálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva, a hatáskörébe tartozó ügyekben,

- dönt a gyermekek csoportba való beosztásáról;

- képviseli az óvodát;

- felel az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért;

- gondoskodik, hogy a gyermekek a szülők és a pedagógusok jogai maradéktalanul érvényesülhessenek és kötelezettségeik betartassanak,

- megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi - fogászati, szemészeti, belgyógyászati - ellátását,

- az igazgató által írásban meghatározott feladatok ellátása.

Óvodavezető helyettes


Feladatai:

- helyettesíti az óvodavezetőt;

- irányítja az óvoda életét

- kapcsolatot tart a szülői szervezetekkel, a szakszervezettel , és a Közalkalmazotti Tanáccsal;

- felelős a gyermekek jogainak maradéktalan betarttatásáért;

- az igazgató és az óvodavezető által írásban meghatározott feladatok ellátása.


Az intézmény szervezeti vázrajza

Igazgató


igazgatóhelyettes


Reál mkv. Humán mkv. Gyermekv.f. Alsós mkv. Napközis mkv. Nev. Munk. Seg.


tanárok tanárok, oszt.f. tanítók napközis t., pedagógiai aszisz

könyvtáros szabadidő f. iskolatitkár

gondnok

konyhai alk.

Takarító

fűtő

Óvodavezető

Óvodapedagógusok óvodavezető helyettes

óvodatitkár

dajka

5.4. Nevelőtestület

A nevelőtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési oktatási kérdésekben az intézmény a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagjai az intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozói.

A nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattételi jogokkal rendelkezik

Döntési joggal rendelkezik

- a pedagógiai program elfogadásában,

- az SZMSZ elfogadásában - iskolaszék egyetértési joga mellett,

- a munkaterv elkészítésében,

- értékelések elfogadásában,

- házirend elfogadásában - iskolaszék egyetértési joga mellett,

- eljáró pedagógus kiválasztásában,

- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításában,

- a tanulók fegyelmi ügyeiben,

- a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása kérdésében,

- az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában

Véleményezi

- az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztását,

- a vezető helyettes megbízását

- a megbízás visszavonását.

Javaslatot tesz

- az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A nevelőtestület a döntéseit értekezleteken hozza meg, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.

A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt.

A döntések és határozatok az intézmény irattárába kerülnek.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

A nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez.

Az iskolában műveltségi területenként 5 munkaközösség van (alsós, reál, humán, napközis, osztályfőnöki).

Az óvodában az azonos feladatok ellátására, ill. nevelési területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre.

5.5. Szülői szervezet

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái az óvodában

1. Az óvodaszintű SZSZ vezetésével az óvodavezető, a csoportszintű SZSZ képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot.

2. Az óvodaszintű SZSZ vezetőjét meg kell hívni a nevelő testületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosított.

A meghívás, a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

3. Az óvoda vezetője a szülői szervezet vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, és a gyermekeket érintő kérdésekről.

Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezet képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást.

4. A Szülői Szervezet véleményezési jogot gyakorol.

Az óvodában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre.

A szülők jogai:

* megismerni a nevelési és pedagógiai programot, és a házirendet,

* a tájékoztatáshoz való jog,

* a részvételhez való jog,

* a feltett kérdéseikre történő válaszadás (amely érdemi) joga,

* javaslattal élhet valamennyi szülőkkel és gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben,

* a szülői szervezetet a Szervezeti és Működési Szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel minden óvodánkat és gyermekeiket érintő ügyben,

* véleményezheti a Szervezeti és Működési Szabályzatot,

* a gyermekek fogadását,

* a létesítmények használatát,

* a vezetők és az SZSZ közötti kapcsolattartást,

* az ünnepélyek, megemlékezések rendjét.

Részvételi jog:

- a Házirend megalkotásában,

- a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

- a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,

- az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,

- a munkatervnek a szülőket is érintő részében.

A szülőkkel való kapcsolattartás formái:

- családlátogatás,

- szülői értekezlet,

- fogadóórák,

- nyílt napok.

A szülőket az óvodai csoportjukról, az óvodai életről és az aktuális feladatokról minden tanévben két alkalommal szülői értekezleten, illetve a faliújságon elhelyezett írásbeli tájékoztatón, valamint helyi újságon keresztül értesítjük.

A szülői értekezletek, családlátogatások, fogadó napok időpontját az éves Működési Terv tartalmazza, és a szülők faliújságán írásban is megjelenik. A HOP nyilvános, minden érdeklődő szülő számára megtekinthető. A vezetőtől, a helyettestől, vagy az óvodatitkártól elkérhető dokumentum.

A gyermekek szüleit a felmerülő gondokról, a gyermekek fejlődéséről fogadóórán tájékoztatni kell. Szükség esetén a szülőket be kell rendelni.

Az iskolában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre.

A szülők jogai különösen:

- megismerni a nevelési és pedagógiai programot, és a házirendet

- a tájékoztatáshoz való jog

- a részvételhez való jog

- a feltett kérdéseire történő válaszadás kérés (amely érdemi) joga.

Szülői szervezet az iskolában

Az iskolában a nevelőmunka elősegítése, a nevelőtestület, a szülők és a gyermekek, az iskolafenntartó, továbbá az iskola működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének segítése érdekében iskolaszék alakul.

Az iskolaszék a szülők a nevelőtestület és a fenntartó azonos számú (3-3 főből álló) képviselőjéből áll.

Az iskolaszék a működési rendjét, munkatervét és tisztségviselőit maga határozza meg, és választja meg,

Az iskolaszékkel egyeztetni kell:

- az intézmény működési rendjét;

- a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározását;

- választható tantárgyakat;

- a létesítmények használatának rendjét;

- a nevelőtestület feladatinak átruházását, valamint a megbízott beszámoltatását;

- az ünnepélyeket és hagyományokat;

- a gyermekek távolmaradásának és mulasztásának igazolásának rendjét;

- a térítési díj befizetésének és visszafizetésének rendjét;

- rendszeres egészségügyi feladatok ellátásának rendjét az intézményi védő-, óvó előírások tekintetében.


Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol:

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor a következő kérdésekben:

ˇ a működés rendje;

ˇ a pedagógiai program;

ˇ a házirend és módosítása;

ˇ a létesítmények és helyiségek használatának rendje;

ˇ a különböző szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formája;

ˇ a külső kapcsolatrendszer formája és módja ;

ˇ a tanulók távolmaradásának igazolási rendje,

ˇ a térítési díjak befizetése és visszafizetése;

ˇ a rendszeres egészségügyi felügyelet ellátási rendje;

ˇ a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek;

ˇ a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje;

ˇ fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei.

A szülőkkel való kapcsolattartás formái

- családlátogatás;

- szülői értekezlet;

- fogadóórák;

- nyílt napok;

- szabadidős rendezvények.

A szülőket az iskolai osztályukról, az iskolai életről, nevelési, tanulási kérdésekről és az aktuális feladatokról minden évben háromszor szülőértekezleten tájékoztatjuk.

Egyéni tanulási helyzetekről fogadóórákon évente háromszor tájékoztatjuk a szülőket az éves munkatervben meghatározott napokon, ezen kívül minden tanító, tanár heti rendszerességgel tart egyéni fogadóórát.

Nyílt órákon évente egyszer vehetnek részt a szülők.

Az időpontokat minden szülő a tanév elején megkapja írásos formában.

Szükség esetén a szülőket az intézménybe be kell rendelni.

5.6. A diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök diákönkormányzatot hoznak létre a tanulók érdekeinek képviseletére.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A diákönkormányzat dönt - a nevelőtestület véleményének kikérése mellett:

ˇ saját működéséről

ˇ a működéséhez szükséges és biztosított anyagi eszközök felhasználásáról

ˇ egy tanítási nélküli munkanap programjáról

ˇ az iskolai tájékoztatási rendszer létrehozásáról , és a tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének megbízásáról

ˇ a saját szervezeti és működési szabályzatáról

A diákönkormányzat véleményt nyilvánít és javaslattal él, az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol:

ˇ a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásában

ˇ az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában

ˇ a házirend elfogadásánál és módosításánál

ˇ az ünnepélyek, megemlékezések rendjénél, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatoknál

ˇ a diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás rendjében, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételekben

ˇ a mindennapos testedzés formájának kialakításában

ˇ a tanulók rendszeres véleménynyilvánításának rendjében és formájában

ˇ a tanulók jutalmazásának elveiben és formájában

ˇ fegyelmi intézkedések formájában és alkalmazásának elveiben

A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá.

Ha a nevelőtestület elé beterjesztett diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása tárgyában a nevelőtestület 3o napon belül nem nyilatkozik, az SZMSZ-t elfogadottnak kell tekinteni.

6. vezetők helyettesítési rendje

Az intézményvezető helyettesítési rendje:

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte estére az igazgatóhelyettes és az óvodavezető helyettesíti, annak akadályoztatása esetén a vezetőségből megbízott személy helyettesíti.

Az intézmény vezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezető helyettest a vezetőség tagjai helyettesíthetik.

7. Vezetők, iskolaszék, szülői munkaközösség, diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formája

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze.

A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, ülések, nyílt napok, tanácskozások és fogadóórák.

Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola és az óvoda éves munkaterve tartalmazza, amelyeket az intézményben mindenki által elérhető helyen ki kell függeszteni.

A diákönkormányzat egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogát a vezető tisztségviselőin keresztül, a nyilvános ülésein kialakított álláspont szerint valósítja meg.

A diákönkormányzat ülésein az iskola vezetője is meghívott résztvevő.

A tanulók évente diákközgyűlést hívhatnak össze.

A szülői szervezetek vezetői az iskolával kapcsolatos véleményüket és javaslataikat eljuttatják az iskola vezetőjéhez, aki azt érdemben áttekinti.

Az igazgató a Szülői Munkaközösséget - a munkatervben rögzített időpontban - évente kétszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Szervezet véleményét, javaslatait. Bármelyik fél kezdeményezése estén az előre meghatározott időponton kívül is 15 napon belül megbeszélés hívható össze az iskola tanulóit érintő ügyekben.

Az iskolaszék ülésein és munkájában az igazgató is részt vesz.

Az iskolaszéknek a törvényben meghatározott körben egyetértési, véleményezési joga van, amelyet az adott döntéshozó testület tanácskozásán képviselője utján juttat érvényre.

Mind a diákönkormányzat, mind az iskolaszék működéséhez szükséges eszközöket (telefon, fax, stb.) és helységeket, költségvetési támogatást az iskola biztosítja.

8. Külső kapcsolatrendszer formája, módja

1. Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel.

2. A gyermekek fejlesztésének, iskolára való alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő Nevelési Tanácsadóval. Az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban.

3. Az intézményhez közel eső bölcsőde, óvoda, általános iskola képviselőjével külön szóbeli megállapodás rögzíti a bölcsődéből átkerülő, illetőleg az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködést.

4. Az intézmény gyermekvédelmi felelőse kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, melyről az óvodavezetőnek, az iskola igazgatójának rendszeresen beszámol.

5. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető, az iskolát az iskola igazgatója képviseli.

6. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot.

Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a következő társintézményekkel:

Polgármesteri Hivatal

1105. Szent L. tér 16.

GAMESZ

1107. Fokos u.5-7.

Nevelési Tanácsadó

1101. Halom u.33.

Szakmai Szervezetek

FÖPI, OKKER

Szakszervezettel

1101. Gyöngyike Óvoda

Gyermekjóléti Szolgálat

1101. Halom u.33.

Családsegítő

1101. Halom u.33.

Általános Iskola

1103. Kada Iskola

KÖSZI

1105. Előd u.1.

Pataky Művelődési Központ

1105. Szt. László tér 7-15.

ÁNTSZ

1102. Endre u.10.

Óvoda orvosa

1102. Zsivaj u. Rendelő

9. Nevelőtestületi feladatkörök átruházása , valamint a megbízott beszámoltatása

A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkésztésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja.

Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület vezetője is megteheti.

A megbízott a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni.

A beszámoltatása a nevelőtestület soron következő ülésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot adni tartozik.

A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza a következő feladati ellátását:

ˇ a pedagógiai program helyi tantervének részbeni kidolgozása;

ˇ taneszközök kiválasztása;

ˇ továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel;

ˇ jutalmazásra kitüntetésre való javaslattétel;

ˇ véleményezési, javaslattételi jogkörbe tartozó ügyek előkészítése;

ˇ döntések előkészítése bizottságok létrehozásával.


10. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek

A helyi vizsgák rendjét az iskola helyi vizsgaszabályzata tartalmazza.

A helyi vizsgák:

- osztályozó,

- javító,

- tantárgyi szintfelmérő.

A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki.

A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért.

11. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az igazgató, az óvodavezető, a helyettes és az óvodavezető helyettes az ellenőrzési ütemterv és az írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében, ellenőrzik és értékelik a pedagógusok, valamint a közalkalmazottak munkáját.

A pedagógiai ellenőrzésben a munkaközösség vezetők is részt vesznek.

Pedagógiai ellenőrzés

Ellenőrzést végzi

Tanító

Igazgató, igazgatóh., alsó mkv., of.mkv.

Tanár

Igazgató, reál mkv., humán mkv, of.mkv.

Napközi vezető

Igazgató, igazgatóh., napközis mkv.

Óvoda pedagógus

Óvodavezető, helyettes

Könyvtáros

Igazgató, humán mkv.

Az ellenőrzési ütemterv az érintettek számára a nevelői szobában, az éves munkatervben található, a vezető készíti el.

A vezető a tanév során minden pedagógus munkáját értékeli legalább egy alkalommal.

Az ellenőrzés kiterjed - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

Az ellenőrzés fajtái:

1. / Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint.

2. /Alkalomszerű, a problémák feltárása érdekében, a napi felkészültség felmérésének érdekében.

Az ellenőrzési tapasztalatok egyénileg kerülnek értékelésre.

Az általánosítható tapasztalatok a nevelőtestülettel ismertetésre kerülnek.

12. Létesítmények, helyiségek használatának rendje

Az intézmény helyiségeit a nyitva tartás ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően lehet használni.

Az intézmény minden dolgozója felelős:

- a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

- a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

A gyermekek az intézmény helyiségeit és udvarát csak pedagógusi felügyelet mellett használhatják.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit felszerelési tárgyait eszközeit csak az igazgató, az óvodavezető vagy helyettesek engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet elvinni.

A helyiségek és az udvar egyéb használata, vagy hasznosítása során a helyi Önkormányzati rendelettel összhangban lehet eljárni. A bérelt helységek használatáért, az intézmény tulajdonának védelméért, a rend és tisztaság megőrzéséért, a tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért a bérlő felel.

Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az intézménybe határozott céljuk megvalósításának legrövidebb idejéig léphetnek be, illetve tartózkodhatnak bent.

A hivatalos ügyintézés a iskolatitkári helyiségben történik.

Az ételszállítás a konyhába a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak a konyhai személyzet tartózkodhat.

Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. A dohányzóhely kijelölésére az intézmény vezetője jogosult.

Az alábbi termek használatára a következő speciális szabályok vonatkoznak:

1. Tornaterem, uszoda, szertár, tornaszoba:
- Nem lehet mindaddig az öltözőbe lépni, amíg az előző osztály el nem készült az öltözéssel.
- Tanári felügyelet nélkül a terembe belépni illetve ott tartózkodni nem lehet.
- Pontosan és az előírt öltözetben kell az órán megjelenni!
- Engedély nélkül a sporteszközöket használni nem lehet.
- Az értékeket az arra kijelölt helyen kell tárolni. A tornateremben, uszodában, öltözőben hagyott értéktárgyakért felelősséget nem vállalunk! Az öltöző ajtaját be kell zárni az utolsó tanulónak, a kulcsot a testnevelő tanárnak kell odaadni.
- Ételt, ital fogyasztása a teremben tilos.
- A zuhanyzót csak tisztálkodásra lehet használni.

  1. Biológia, földrajz terem:
    Szertár hiányában a rengeteg szemléltető eszköz, AV eszközök a teremben szabad polcokon található. Ezért a biológia, földrajz terem használatára speciális szabályok vonatkoznak.
    A teremben csak tanári felügyelet mellett lehet tartózkodni!

- A polcokon található szemléltető tárgyakra vigyázni kell, ezért a terembe csak a szükséges holmikat lehet bevinni.

ˇ A tárgyak megnézhetőek közelebbről, de azt a tanártól kell kérni

- A kitömött állatokat a simogatás károsítja.

- A mérőeszközök érzékenyek, ezért csak a tanár jelenlétében lehet használni azokat

- Kísérletek alkalmával a biztonságra kell ügyelni.

- Tűzveszélyes anyagokat, eszközöket csak tanárod felügyeletével, irányításával lehet használni.

- A zárt szekrényekbe, térképtárolókba a diákszertárosok vagy megbízottak nyúlhatnak be.

- A szemléltető eszközöket csak a leltárért felelős tanár tudtával lehet máshova vinni.

- Véletlenül rongálás esetén, szólni kell a tanárnak, hogy orvosolni lehessen a bajt!

2. Rajz terem
A rajz tantárgy eszközei (iskolai és tanulói) a tanteremben nyitott polcokon vannak elhelyezve, ezért a szünetekben és tanítás után a terem ajtaja zárva van. A tanulók csak a tanár kíséretében léphetnek az osztályterembe.

3. Számítástechnika terem
- A számítástechnika teremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni!

- A számítógépet bekapcsolni és kikapcsolni csak a tanár engedélyével szabad!

- Kabátot, tornafelszerelést, táskát a terembe vinni nem szabad!

- A teremben enni, inni nem szabad!

- A számítógéphez csatlakozó vezetékeket kihúzni, bedugni TILOS!

- Ha a tanuló hibát észlel, szólnia kell a foglalkozást vezető tanárnak, a hiba kijavításával kísérletezni nem szabad!

- Ha a teremben tűz ütne ki a főkapcsolót le kell kapcsolni!

- A nap végén a gépek kikapcsolása után áramtalanítani kell, a főkapcsolót le ,kell kapcsolni!

4. Technika terem
- Tanári felügyelet nélkül a terembe belépni illetve ott tartózkodni nem lehet.
- Órára csak a taneszközöket és a szükséges anyagokat lehet bevinni.
- A munkavégzéshez szükséges anyagok kiosztásában, elrakásában minden tanulónak részt kell vennie.
- Munkavégzés után a rendrakás minden tanulónak a feladata.


13. A Könyvtári Működési Szabályzat

13.1. Könyvtár használati szabályzat

1. A Könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő személy - minden tanévben - a Könyvtári Házirendben(Könyvtárhasználati Szabályzatban) szabályozott feltételeket köteles elolvasni, megismerni.

2. A könyvtárhasználó a Házirendben foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tartja, és - a Házirend elolvasása után - aláírásával elfogadja, és tudomásul veszi.

3. Az iskola minden tanulója, tanára és technikai munkatársa az iskolai könyvtár lehetséges tagja.

4. A 3. pontban felsorolt potenciális könyvtárhasználók - az iskolával létesített jogviszonyuk alapján - automatikusan a könyvtár tagjaivá válnak, és regisztrálásukra a szolgáltatás igénybevételekor kerül sor.

5. A könyvtár használata és szolgáltatásai ingyenesek.

6. A Könyvtár nyitva tartása: a mindenkori órarendhez igazodik

13.2. A könyvtár használatának általános szabályai

- Minden olvasónak vigyáznia kell a Könyvtár rendjére, tisztaságára.

- A könyvek helyben használatakor (válogatás, helyben olvasás) őrjegyet, polcőrt kell használni.

- Ételt, italt fogyasztani a Könyvtárban TILOS.

- A könyvtárba táskát bevinni TILOS.

- Tanári felügyelet nélkül a könyvtárban tartózkodni TILOS.

13.3. A könyvtár szolgáltatásai:

- egyéni helyben használat

- csoportos helyben használat

- kölcsönzés

- tájékoztatás

- ajánló bibliográfia készítése ünnepélyekhez, tantárgyakhoz, nevelési értekezletekhez igény szerint

- Egyéni helyben használatkor a Kézikönyvtárból olvasott dokumentumokat használat után az asztalon kell hagyni.

- Időszaki kiadványok olvasásakor polcőrt, őrjegyet kell használni, és a folyóiratot az olvasás után a polcőr helyére kell visszatenni.

- Csoportos foglalkozásokon és könyvtári órákon, a polcokon elhelyezett könyveket csak a könyvtáros (illetve a szaktanár) engedélyével szabad elvenni.

- A Kézikönyvtár helyben használható, nagy értékű dokumentumait a tanárok a könyvtár zárásától a következő munkanap nyitásáig kölcsönözhetik, bármely munkanapon.

13.4. Kölcsönzés

Tanulók:

- A beiratkozott olvasók a könyvtáros által meghatározott könyvek közül kölcsönözhetnek.

- A kölcsönzés és a könyvek visszavétele a kifüggesztett nyitvatartási időben történik.

- Tanulók csak könyvet kölcsönözhetnek.

- A kölcsönzés ideje két hét, amely kétszeri alkalommal újabb két hétre meghosszabbítható. Így egy könyv kölcsönzési ideje maximum 6 hét.

- A kölcsönzési idő hosszabbítását a kölcsönzés lejárata előtt kell igényelni. Aki ezt követően teszi meg, az elesik a hosszabbítás jogától.

Az 1-2. osztályos tanulók 1 könyvet,

A 3-4. osztályos tanulók 2 könyvet,

Az 5-8. osztályos tanulók 3 könyvet kölcsönözhetnek.

- Amennyiben az olvasó - az önhibáján kívüli esetek (pl. betegség) kivételével - megszegi a kölcsönzési szabályokat, vállalnia kell az azzal járó következményeket.

- A késedelmes olvasókat a könyvtáros a késési idővel megegyező időre eltilthatja a könyvtár használatától. (Így pl. ha egy hetet késik az olvasó, akkor legalább egy hétig nem kölcsönözhet.)

- Az olvasó, illetve annak szülei anyagi felelősséget vállalnak a kikölcsönzött könyvekért.

- Amennyiben a könyvtári könyvet nagyfokú rongálás éri, illetve az olvasó elveszíti azt, akkor az olvasó, illetve annak szülei köteles(ek) a 3.4. értelmében a könyvtár anyagi kárát rendezni

- Az olvasók adatainak és kölcsönzéseinek rögzítése kizárólag a könyvtári számítógépes rendszerben történik. (GEORGE Integrált Könyvtári Rendszer) Más jellegű elismervényt a könyvtárnak nem áll módjában nyújtani. Az itt rögzített adatokat kell hitelesnek tekinteni.

Ha a tanuló iskolát változtat, a távozási bizonyítványt kiadó személynek igazolást kell kérnie a könyvtárostól a tanuló könyvtári tartozásáról. A távozási bizonyítvány csak a könyvtári tartozás rendezése után adható ki. Ha a tanuló követhetetlen és a tartozás behajthatatlan, akkor ezt jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a dokumentumot az állományból törölni. A jegyzőkönyvet a leltározási dokumentumokhoz kell csatolni.

A tanárok kölcsönzése:

- A tanárok és technikai munkatársak minden dokumentumtípust kölcsönözhetnek.

- A tanári kölcsönzéseket a könyvtáros a kölcsönzési nyilvántartásban rögzíti a 3.1. alatt részletezett módon.

- A tanárok esetében a kölcsönzött dokumentumok darabszáma nem korlátozott.

-4. Atanár a tantermében letétet működtethet. A letétet belátása szerint frissítheti.

- A letét átvételét aláírásával hitelesíti.

- A letétért a kezelő tanár/tanárok anyagi felelősséggel tartoznak.

- A letétet zárható szekrényben kell elhelyezni.

- Ha a pedagógus munkahelyet változtat, a kiléptető vagy áthelyezést végző személynek a könyvtárossal igazoltatni kell a könyvtári tartozásokat. Ha a pedagógusnak könyvtári tartozása van, a tartozásokat a MILL - lapra kell rávezetni. Ha az igazoltatás nem történik meg, akkor az anyagi felelősség a kiléptető személyt terheli. A kölcsönözést a kölcsönzési nyilvántartásban rögzítenie kell a könyvtárosnak (füzetes, tasakos, gépi nyilvántartás).

A könyvtáros tudta nélkül dokumentumot a könyvtárból kivinni tilos.

A tanév végén, május 3. - 4. hetében minden olvasó köteles tartozását rendezni.

Az olvasó(tanár, tanuló, technikai dolgozó) köteles az általa elvesztett vagy megrongált dokumentumokat az alábbi alternatívákból választott módon pótolni.

- Beszerzi a dokumentum azonos vagy más kiadását (antikváriumból).

- Beszerzi a dokumentum legújabb kiadását.

- Megtéríti a dokumentum aktuális napi forgalmi értékét.

- Pótolja a dokumentumot annak fénymásolt, kötött formájával.

- A dokumentumot pótolja a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó, szakban és aktuális forgalmi értékben azonos dokumentummal (pl.: Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese helyett más magyar népmese az elveszett mű mai árán; vagy

- Kifizeti a dokumentum napi forgalmi értékét a 3.8. alatt szabályozott módon.

A könyvtáros-tanár pénzt nem kezelhet: nem vehet át pénzt a szülőtől, nem tárolhat maradványt (illetve a pénzkezelés módját az iskolai Pénzügyi szabályzatban szabályozni kell.)

- Befizeti az elveszett mű napi forgalmi értékét az iskola pénztárába a gazdasági felelősnek, a gazdasági felelős előlegként kifizeti a könyvtárosnak, aki a könyvet a beszerzésre fordított munkaidejében megvásárolja, és a pénzzel és számlával a gazdasági vezetőnek elszámol.

- Befizeti az elvesztett vagy megrongált könyv forgalmi értékét pénzes utalványon (rózsaszín) az iskola nevére, amit az iskolatitkár az átvétel után, kiadási bizonylattal átad a könyvtárosnak. A könyvtáros a fenti módon pótolja a kiadványt, a fent említett időben.

A könyvtár egyéb szolgáltatásai

Információszolgáltatás, tájékoztatás

- A tanulás-tanítás folyamatában felmerült problémák megoldásához, a könyvtár dokumentumai, és amennyiben lehetséges más könyvtárak adatbázisa alapján ad információt, illetve segíti a könyvtárban való eligazodást, a tájékoztató és technikai eszközök használatát.

Témafigyelés

- Vezetői felkérésre pályamunkák, nevelőtestületi értekezletek, szakmai előkészítéséhez témát figyel és bibliográfiát készít.

Irodalomkutatás

- Szaktantárgyi versenyekhez

- A könyvtáros a mikro-tantervek elkészítéséhez segítséget ad a szakmai munkaközösségeknek.

- Tanároknak szakdolgozatok, záró dolgozatok készítéséhez segítséget nyújt.

A számítógép használata

- A Könyvtárban található számítógép, nyomtató, Internet elsősorban a feldolgozó munka és a nyilvántartás céljait szolgálja.

A könyvtáros-tanár munkaeszköze.

- Számítógépes információkeresés céljából tanárok használhatják.

14. A tanulók felvételének, jutalmazásának, fegyelmezésének elvei és formái

14.1. A tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése

Az iskola a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, felvételi követelményeit a következőkben határozza meg:

ˇ azokban az osztályokban ahol a diákok a matematikát emelt szinten tanulják az iskola szóbeli felvételit tart új tanulók esetében

ˇ régi diákok esetében az addigi tanulmányi eredményük az elbírálás alapja

A felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban az iskola nyilvánosságra hozza.

A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell tenni.

A bizottság tagjait az igazgató bízza meg.

A tanulói jogviszony megszűnik:

a törvényben írt okokból és módon. Közokt. tv. 75. §

14.2. A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít , illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, vagy növeléséhez az iskola dicséretben részesíti illetve jutalmazza.

Az elismerés formái:

ˇ szóbeli dicséret

ˇ írásos dicséret

ˇ jutalomtárgy

ˇ jutalomkirándulás

A jutalmazás és értékelés fokozatai között szerepel a szaktanári-, az osztályfőnöki-, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. A szaktárgyi versenyeken elért jó eredményeket házi verseny esetében szaktanári (1-3. helyezettek) dicsérettel, oklevéllel, kerületi versenynél (1-6. helyezettek) igazgatói dicsérettel értékeljük. A tanév során kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok jutalomkiránduláson vehetnek részt az alapítvány segítségével.

Az a tanuló, aki intézményi szinten is kimagaslóan teljesített a jutalmát az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.

14.3. A tanuló fegyelmi és kártérítési felelősége

Ha a tanuló a kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A fegyelmi büntetés lehet:

ˇ megrovás,

ˇ szigorú megrovás

ˇ meghatározott kedvezmények csökkentése vagy megvonása;

ˇ áthelyezés másik osztályba vagy tanulócsoportba;

ˇ áthelyezés másik iskolába.

A fegyelmi büntetésnél a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.

A büntetés alkalmazásánál a fokozatosság elvére tekintettel kell lenni.

Kártérítési felelőség

Ha a tanuló az iskolának kárt okoz a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni.

Ha a károkozás gondatlan úgy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 5o%-át.

Szándékos károkozás esetén, ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes legfeljebb a legkisebb munkabér öt havi összege a kártérítés mértéke.

15. A tanórán kívüli foglalkozások

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődési igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

A tanórán kívüli foglalkozások az iskolában:

- napközis és tanulószobai foglalkozás;

- korrepetálás;

- szakkör;

- énekkar;

- iskolai DSE;

- tanulmányi-, kulturális verseny, iskolák közötti versenyek, bajnokságok.

15.1. Napközis és tanulószobai foglalkozás

A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének a színterei, eleget kell tennie az iskolai felkészítéssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.

A napközis és a tanulószobai foglalkozásra a gyermek felvételét az előző tanév májusáig kérheti írásban a szülő. A felvétel a maximális létszám betöltéséig nem tagadható meg. Év közben a foglalkozások látogatása csak szülői írásos kérelem esetén szüneteltethető.

15.2. Korrepetálás

Korrepetálás tartható az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózatás végett.

Korrepetáláson bárki részt vehet. Gyenge tanulmányi eredmény esetén a korrepetáláson való aktív részvételre kötelezhető a tanuló.

15.3. Szakkör, énekkar

Szakköri és énekkari foglalkozásokon mindenki részt vehet érdeklődési körének megfelelően. Aki jelentkezik valamelyik foglalkozásra annak kötelező azon az egész tanévben részt vennie és teljesítményével, jó magatartásával hozzájárulnia a foglalkozások sikeréhez.

15.4. Iskolai sportkör

Az iskola a mindennapos testedzést testnevelés órákon és JET keretében biztosítja. Ezen kívül működik az iskolai diáksport egyesület, amely öt szakágával biztosít lehetőséget a gyermekek sportolására. Az iskola és a DSE együttműködését szerződésben határozta meg.

Iskolai diáksport egyesületben mindenki részt vehet érdeklődési körének és a DSE szabályainak megfelelően.

15.5. Tanulmányi-, kulturális verseny, iskolák közötti versenyek, bajnokságok

A házi tanulmányi versenyeken való részvétel önkéntes. Jelentkezni a szaktanárnál vagy a szaktárgyi hirdetőtáblán keresztül lehet.

A versenyeken minden tanuló az iskolát képviseli, ezért tudása maximumát kell nyújtania.

A szaktanárok a diákokat a versenyre felkészítik és elkísérik.

15.6. Énekkar

Az énekkaron való részvétel önkéntes, jelentkezést a tanév elején a szaktanárnak kell leadni. A jelentkezés az adott tanévre szól.

15.7. Tanulmányi kirándulás

A tanulmányi kiránduláson való részvétel minden diák számára kötelező, az arra való felkészüléssel és az utólagos feladatok megoldásával együtt.

16. Ünnepélyek, hagyományok

Az iskola és az óvoda közös ünnepélyei:

Karácsony

Farsang

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának kötelessége.

A nemzeti ünnepek és megemlékezések, valamit az intézmény helyi hagyományai közé tartozó rendezvények pontos időpontját, valamint a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az óvoda és az iskola a munkatervében határozza meg.

A gyermekcsoportokon belül megemlékezést tartanak a névnapokról, születésnapokról, egyéb évfordulókról, fontos eseményekről.

Az óvodai ünnepélyek a fentieken túlmenően:

- Évnyitó

- Töknap

- Mikulás ünnepség

- Karácsony megünneplése

- Farsang

- Húsvét

- Föld napja

- Madarak fák napja

- Gyermeknap

- Anyák napja

- Évzáró

- Iskolába menők búcsúztatása

Ţ

Népi hagyományok ápolása

- jeles napokhoz kapcsolódó szokások , népi játékok

Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:

Folyamatos rendezvények:

- szaktárgyi versenyek
- ünnepélyek (nemzeti ünnepek tiszteletére)

- SULI BULIK.

Ősz: - elsősök ünnepélyes fogadása Kadás iskolaköpennyel

- tanévnyitó "paprikás krumpli buli"

Tél: - a diákönkormányzat napja, Mikulás
- osztálykarácsonyok, iskolai karácsony
- szülők bálja
- farsang.

Tavasz: - Föld napja
- Anyák napja
- Kada-napok
- gyermeknap
Nyár: - tanévzáró

- ballagás

Az intézmény jelvényének lenyomata:

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: sötét alj, nadrág, fehér ing, illetve blúz.

17. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolása, erre vonatkozó rendelkezések

Az óvodás hiányzása

A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni az óvodában.

Egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben az óvoda vezetője engedélyezi.

Három napon túli hiányzás esetén a gyermek az óvodát csak orvosi igazolással látogathatja újra.

Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakhelye szerint illetékes jegyzőt.

Az óvoda három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az Óvoda a szülőt két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.


A tanulói hiányzások igazolása

A tanuló köteles a tanítási órákról való távolmaradását igazolni az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással.

A hiányzás tényét az osztályfőnökkel az iskolatitkáron keresztül a hiányzás első napján 9 óráig közölni kell.

A tankötelezettség miatt a tanulónak betegség esetén a hiányzást orvosi igazolással kell indokolnia. Az igazolást a hiányzás utáni első (legkésőbb harmadik) napon kell az osztályfőnöknek átadnia.

Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként három tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni.

A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt.

A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást minden esetben pótolni kell az osztályfőnök és a szaktanár által megszabott ideig.

A tanuló tanítási óráról való késését vagy távolmaradását az osztálynaplóba be kell vezetni.

Igazolatlan az a mulasztás melyet sem orvosi, sem szülői igazolással nem indokoltak, s melynek az indoklását az osztályfőnök nem fogadta el.

A tanórákról való késést a házirend szabályozza.

Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rosszabb magatartási jegyet von maga után.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonhatja maga után.


18. Térítési díj befizetése , visszafizetése , erre vonatkozó rendelkezések

Az étkezési díjak befizetése minden hónap 10. napja, amennyiben hétvégére esik az azt követő első munkanapon.

A befizetés időpontjait az intézményben jól látható helyen fél évre előre ki kell függeszteni.

Hiányzás esetén az ebéd lemondható minden nap 9.oo óráig, egy nappal későbbi időpontra.

A teljes hét lemondása előző héten pénteken 9.oo-ig lehetséges. A lemondott rendelés a következő befizetéskor kerül jóváírásra.

Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a befizetett térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

A szülő a térítési díj összegének csökkentését az önkormányzati rendeletben előírt mértékig kérheti.

19. Rendszeres egészségügyi feladatok ellátásnak rendje

Az intézmény működtetése során az ÁNTSZ előírások, valamint a HACCP rendszer követelményei maradéktalan betartásra kerülnek.

Nevelési évenként az intézményben minden gyermekre kiterjedően orvosi vizsgálat kerül sorra, belgyógyászati, szemészeti, fogászati vizsgálat tekintetében.

A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni társaitól, a szülőt értesíteni kell az állapotáról és a szülő döntésének megfelelő intézkedést kell tenni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni.

A fenntartó szervezésében a teljes alkalmazotti kör, rendszeres üzemorvosi szűrővizsgálaton vesz részt.


20. Az intézményi védő - óvó előírások, vezetők, pedagógusok és más alkalmazottak feladata baleset esetén

Az intézmény közreműködik, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól

Az igazgató gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről.

Az intézményben a gyermekvédelmi feladatok elvégzéséről a munkaköri leírásának megfelelően gyermekvédelmi felelős gondoskodik

Az óvodában a védő - óvó előírások megléte, betartása és működése felől gyermekvédelmi felelős gondoskodik.

A gyermekvédelmi felelős feladata különösen:

- a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot;

- a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője indítson eljárást a gyermek lakó illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.

Az iskola és az óvoda házirendjét az intézmény dolgozói, illetve a szülők részére mindenkor hozzáférhetővé kell tenni, és megismeréséről az Intézményvezetőnek gondoskodni kell.

A gyermekekkel, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell.

Az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az irat az intézmény iratai között iktatásra kerül.

A vezetők és alkalmazottak feladatai gyermekbalesetek esetén

A vezetőnek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent megtenni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében.

A bekövetkezett gyermekbaleseteket jelenteni kell, és a jogszabályban meghatározottak szerint a nyilvántartásba be kell vezetni.

A gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.


21. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Az iskola tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgató helyettese a felelős.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:

- Elkészíti az iskolai tankönyvrendelést

- Részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben

A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

- A felelős dolgozók feladatait,

- A szükséges határidőket

- A tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét

- A felelős dolgozók díjazásának módját, mértékét

Az iskola igazgatója iskolán kívül is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

- Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját

- A tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét

- A szükséges határidőket

- A tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét

A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről a munkaközösségek véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembevételével:

- A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgató helyettese felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

ˇ Az iskola biztosítja, hogy a napközis és tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére.

ˇ Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25%-t tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

ˇ Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatóhelyettese készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembevételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkező összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

ˇ Az iskola minden évben felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanévben - tankönyvet kölcsönözni, hány könyvre van szükség a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokon, illetve hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

ˇ Tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§-ának (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni.

- A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

1. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (bérjegyzék, pénzintézeti számlakivonat, postai igazolószelvény)

2. ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt

3. tartósan beteg tanuló esetén a szakorvosi igazolás

4. sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye

5. rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat

A tankönyvellátás megszervezéséhez szükséges menetrendet mindig a törvény érvényes határidő beosztása alapján kell elkészíteni.

22. Bombariadó esetén szükséges teendők

Bombariadó esetén a tűzriadó menekülési tervében szereplő, legrövidebb útvonalon a gyermekeket az épületből ki kell juttatni, a gyermekek biztonságos felügyeletét meg kell szervezni

A rendőrség és a fenntartó egyidejű értesítése kötelező.

Ezen kötelezettség a vezetőt terheli.


23. Záró rendelkezések

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület által történő elfogadásával és a törvényben írt közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

Az SZMSZ-ben részletesen nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak.

Az SZMSZ rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályoktól érvényesen nem térhetnek el.

Az SZMSZ az önkormányzat képviselőtestületének jóváhagyása, a polgármester aláírása után kerül nyilvánosságra.

Ezen dokumentum az intézmény könyvtárában, a nevelőtestületi szobában megtalálható, állandóan hozzáférhető, így a megismerhetőség folyamatosan biztosított.

Jogszabályváltozás és a nevelőtestület 50%-nak igénye esetén az SZMSZ felülvizsgálata szükséges.

Budapest, 2004. november 15.

__________________

igazgató


24. Ratifikációs záradékok

24.1. Az iskolaszék és a szülői szervezet véleménye

Jegyzőkönyv

A 2004. 11. 15-én megtartott iskolaszék üléséről.

Az ülés helyszíne: Kada Mihály Általános Iskola

Jelen vannak: Iskolaszék és a szülői munkaközösség tagjai

Téma: Az iskola Házirendje, SZMSZ-e

Az ülést vezeti: Hanczné Szmilkó Katalin, igazgató

Napirendi pontok:

1. Házirend

2. SZMSZ

3. Iskolaszékbe ISZ elnök választás

4. Következő tanév tankönyv támogatási igények felméréséről

Szavazási eljárás: Nyílt szavazás

Szavazás: Az iskolaszék és a szülői munkaközösség az iskola Házirendjével ... szavazattal, ... ellenszavazattal, ... tartózkodással egyetértett.

Az iskolaszék és a szülői munkaközösség az iskola SZMSZ-ét ... szavazattal, ... ellenszavazattal, ... tartózkodással elfogadta.

.............................................. ..........................................

............................. Tóth István

iskolaszék elnök iskolaszék tag

Budapest, 2004. 11. 15.


24.2. A nevelőtestület véleménye

Jegyzőkönyv

A 2004. 10. 29-én megtartott nevelőtestületi értekezletről.

Az ülés helyszíne: Kada Mihály Általános Iskola

Jelen vannak: Nevelőtestület 35 fővel

Téma: Az iskola Házirendje, SZMSZ-e

Az értekezletet vezeti: Hanczné Szmilkó Katalin, igazgató

Napirendi pontok:

1. Házirend

2. SZMSZ

Szavazási eljárás: nyílt szavazás

Szavazás: A nevelőtestület iskola Házirendjét 35 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

A nevelőtestület iskola SZMSZ-ét 35 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

.............................................. ..........................................

Hanczné Szmilkó Katalin.. Nemes Pálné

igazgató jegyzőkönyv vezető

...............................

hitelesítő

Budapest, 2004. 10. 29.


24.3. A diákönkormányzat véleménye

Jegyzőkönyv

A 2004. ............ én megtartott DÖK gyűlésről.

Az ülés helyszíne: Kada Mihály Általános Iskola

Jelen vannak: Az osztályok diákönkormányzati képviselői

Téma: Az iskola Házirendje, SZMSZ-e

Az ülést vezeti: Tóth Kálmán DÖK segítő tanár

Napirendi pontok:

1. Házirend

2. SZMSZ

Szavazási eljárás: nyílt szavazás

Szavazás: A diákönkormányzat az iskola Házirendjével ... szavazattal, ... ellenszavazattal, ... tartózkodással egyetértett.

A diákönkormányzat az iskola SZMSZ-ét ... szavazattal, ... ellenszavazattal, ... tartózkodással elfogadta.

.............................................. ..........................................

Tóth Kálmán Libertinyi Nikoletta

DÖK segítő tanár DÖK elnök

.............................

hitelesítő

Budapest, 2004.


24.4. Közalkalmazotti tanács véleménye

Egyetértő nyilatkozat

A Közalkalmazotti Tanács elnöke és tagjai a Szervezeti és Működési Szabályzatot elolvasták, kiegészítéseket tettek, tartalmával egyetértettek és elfogadták.

Budapest, 2004. november 15.

.

............................................ .........................................

KT tagja KT tagja

...........................................

KT elnöke


25. MELLÉKLETEK

25.1. Vezetők helyettesítésének rendje

25.2. Adatkezelési és továbbítási szabályzat

25.3. Belső ellenőrzési Szabályzat

25.4. Iratkezelési Szabályzat

25.5. énzkezelési Szabályzat

25.6. Leltározási Szabályzat

25.7. Selejtezési Szabályzat

25.8. Bizonylati Szabályzat

25.9. Számviteli Szabályzat

25.10. Könyvtár gyűjtőköri Szabályzata

25.11. Munkaköri leírások

25.12. Pedagógus továbbképzési terv

25.13. Szempontok a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéshez

25.14. Közalkalmazotti címek adományozása

25.15.1. A DIÁKIGAZOLVÁNY KIADÁSÁRA MEGHATÁROZOTT FELADATOK

A diákigazolvány közlekedési, kulturális és kereskedelmi kedvezményeket nyújt a tanulónak, ezért fontos, hogy minden diák időben hozzájusson a kártyához.

A diákigazolványok megrendeléséért, kiadásáért az igazgató helyettes a felelős.

Az iskola állandó diákigazolványt ad ki

- A tanulói jogviszony kezdetekor

- A kiállítás napjától számított 4év elteltével

- Az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolvány helyett

- Az adatokban bekövetkezett változáskor, beleértve az intézményváltozást is

Első diákigazolvány igénylése

Az igénylőlap kitöltése

Az általános iskolás diákigazolvány-igénylő az oktatási intézményben tud a beiratkozáskor igénylőlapot kérni. Az igénylőlapon az alábbi rovatokat kel az igénylőnek (illetve gondviselőjének) kitölteni:

- név,

- születési hely, dátum,

- állampolgárság,

- anyja születéskori neve,

- lakcím vagy tartózkodási hely,

- igénylés oka.


Nem kötelező, de célszerű kitölteni - a gyorsabb ügyintézés elősegítése érdekében - a "mobiltelefonszám" és az "e-mail cím" rovatokat is.

Az igénylőlapra ezt követően fel kell helyezni a fényképet, majd a kitöltött igénylőlapot a tanuló és a gondviselő is köteles aláírni. Ha a tanuló nem tud írni, akkor a gondviselőnek a saját nevével kell aláírnia az "aláírás" téglalapban az igénylőlapot.

Az iskola feladata az igényléssel kapcsolatban

Az oktatási intézmény:

- ellenőrzi a kitöltés helyességét és hiánytalanságát (szükség esetén segít ebben),

- ellenőrzi a fénykép és az aláírás(ok) meglétét és megfelelő minőségét.

- intézményi azonosító matricával látja el az igénylőlapot (ennek hiányában az "oktatási intézmény neve, amellyel a tanuló/hallgató jogviszonyban áll" rovatot kitölti),

- kitölti a képzési formát,

- a megfelelő helyen cégszerű aláírásával látja el az igénylőlapot,

- lehetőleg fénymásolatot készít róla, amelyet megőriz a diákigazolvány elkészültéig,

- meggyőződik arról, hogy az igénylő tanuló rendelkezik az igénylőlapról leválasztott csekkel.


Ezt követően az igénylőlapokat és egy kitöltött "diákigazolvány-igénylőlap összesítő lapot" együttes postai küldeményben eljuttatja a Diákigazolvány Ügyfélszolgálat címére május 15-éig.


A diákigazolvány árának befizetése

A tanuló a magánál tartott csekken befizeti a diákigazolvány árát (500 forintot) legkésőbb május 15-éig. Az igénylőlap - és egyben a csekk - sorszámát érdemes megőrizni. Csak akkor érvényes a befizetés, ha az igénylőlaphoz tartozó csekk segítségével történik.


A diákigazolvány kiadása


Az oktatási intézmény a megkapott diákigazolványokat köteles kiadni a tanulók részére, amennyiben azok jogviszonya nem szünetel. A kiadás előfeltétele, hogy az intézmény ügyintézője felragassza a diákigazolványra az érvényesítő matricát, és a tanuló aláírásával igazolja, hogy átvette a diákigazolványt. A diákigazolvány kiadásával kapcsolatban az intézmény köteles nyilvántartani az alábbi adatokat:

- a diákigazolványok nyomdából történő megérkezésének a napja,

- az átvett igazolványok száma, az igazolványok tulajdonosainak neve,

ˇ a kiadott diákigazolványok egyedi sorszáma,

a kiadás napja, az átvevő tanuló aláírása

Diákigazolványok cseréje

Az előírt igénylési határidőkön kívüli diákigazolvány igénylésének kezelése

A meghatározott eseteken túl, az év bármelyik szakaszában lehet diákigazolványt rendelni. Ez vonatkozik elsősorban a csere- és pótlásigényekre, az évközi igénylésekre.

Ezekben az esetekben az igénylő tanuló az oktatási intézményben kér diákigazolvány-igénylőlapot. Az igénylőlap alábbi rovatait kell kitölteni:

- név,

- születési hely, dátum,

- állampolgárság,

- anyja születéskori neve,

- lakcím vagy tartózkodási hely,

- igénylés oka.


Nem kötelező, de célszerű kitölteni - a gyorsabb ügyintézés elősegítése érdekében - a "mobiltelefonszám" és az "e-mail cím" rovatokat is.

Az igénylőlapra ezt követően fel kell helyezni a fényképet, majd a kitöltött igénylőlapot az igénylőnek alá kell írnia az erre a célra szolgáló keretben. 18 éven aluli igénylő esetében a gondviselőnek is alá kell írnia az igénylőlapot!

Az oktatási intézmény feladatai az igényléssel kapcsolatban

Az oktatási intézmény

- Ellenőrzi a kitöltés helyességét és hiánytalanságát (szükség esetén ebben segít),

- Ellenőrzi a fénykép és az aláírás(ok) meglétét és megfelelő minőségét,

- Intézményi azonosító matricával látja el az igénylőlapot (ennek hiányában az "oktatási intézmény neve, amellyel a tanuló/hallgató jogviszonyban áll" rovatot kitölti),

- Kitölti a képzési formát,

- A megfelelő helyen cégszerű aláírásával látja el az igénylőlapot,

- Lehetőleg fénymásolatot készít róla, amelyet megőriz a diákigazolvány elkészültéig,

- Meggyőződik arról, hogy az igénylő tanuló vagy hallgató rendelkezik az igénylőlapról leválasztott csekkel.


Ezt követően az igénylőlapokat és egy kitöltött "diákigazolvány igénylőlap összesítő lapot" együttes postai küldeményben eljuttatja a Diákigazolvány Ügyfélszolgálat címére. A borítékra ezt kell írni: Diákigazolvány Ügyfélszolgálat, 1964 Budapest.

A diákigazolvány árának befizetése

A tanuló vagy hallgató a magánál tartott csekken befizeti a diákigazolvány árát (közoktatásban 500). Az igénylőlap - és egyben a csekk - sorszámát érdemes megőrizni. Csak akkor érvényes a befizetés, ha az igénylőlaphoz tartozó csekk segítségével történik.

A diákigazolvány kiadása

Az oktatási intézmény a megkapott diákigazolványokat köteles kiadni a tanulónak, amennyiben jogviszonya nem szünetel. A kiadás előfeltétele, hogy az intézmény ügyintézője felragassza a diákigazolványra az érvényesítő matricát, és a tanuló aláírásával igazolja, hogy átvette a diákigazolványt. A diákigazolvány kiadásával kapcsolatban az intézmény köteles nyilvántartani az alábbi adatokat:

- a diákigazolványok nyomdából történő megérkezésének a napja,

- az átvett igazolványok száma, az igazolványok tulajdonosainak neve,

- a kiadott diákigazolványok egyedi sorszáma,

a kiadás napja, az átvevő tanuló/hallgató aláírása.

Érvényesítés

Az iskola maga köteles megrendelni a diákigazolványokhoz szükséges érvényesítő hologramos matricát a meghatározott határidők betartásával.

Nyilvántartások - az iskola köteles nyilvántartani az alábbi adatokat

- a tanuló részére átadott diákigazolvány-igénylőlap sorszámát

- az igénylőlap Diákigazolvány Ügyfélszolgálatnak történő elküldésének tényét és idejét

- a diákigazolvány megérkezésének tényét és idejét

- a kiadott diákigazolvány sorszámát, az átvétel napját és az átvevő aláírását

- az érvényesítő matricák megrendelésének és megérkezésének tényét és idejét

- a diákigazolvány érvényesítésének tényét és idejét

- a diákigazolvány bevonásának, elvesztésének, megsemmisülésének tényét és idejét

- az érvénytelenné vált diákigazolványok sorszámát, tulajdonosainak nevét


vissza a szabályzatokhoz
e-Ellenörző


Alapítvány

Felajánlás

Adószám: 19663021-1-42



Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista



Dokumentumok

Letöltés



Kapcsolat, elérhetőség

Kada Mihály Általános Iskola
1103. Budapest Kada utca 27-29.
Tel.: 262-0177